Szerdán a TF-en összdolgozói értekezlet lesz, melyre a felfüggesztett dékán, Tóth Miklós és az egyetem rektora, Szél Ágoston is hivatalos. 454 Délután kettő óta házkutatást tart a rendőrség a Semmelweis Egyetem tesnevelési karán, írja a diplomabotrányt is kirobbantó. A lap szerint öt civil nyomozó az üggyel kapcsolatban levelezéseket is átnéz, forrásaik szerint késő estig is tarthat a vizsgálat. Július végén derült ki, hogy három egyetemista június 18-án annak ellenére jelenhetet meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kaptak meg. Már megint egy dilis. A most zajló nyomozást megalapozó feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe. Egyikük a fideszes parlamenti képviselő, Lasztovicza Jenő fia. 451 Írtam egy meglehetősen hosszú választ, de a szoft valamiért lenyelte. Nem fogom megismételni, így csak röviden: 1.
Egy identikus transzformáció bizony esetenként eltarthat egy ideig. De még mindig sokkal kevesebb ideig voltam távol, mint ha, mert persze ez is felötlött bennem, valamiképp eltolom a bejáratunkig és fölcipelem a hetedikre. De persze akkor kötve úszom meg a piszokkal, sőt tán bebocsátást sem nyerek lakásunkba. Tudnék arról is mesélni sokat, midőn az értékes szerzeményeimet a kacat szóval illették, engem pedig a handléval. Már megint egy dilis amcsi film. S itt ismét látszik, mennyire árnyalt a magyar nyelv, csupa zene, csupa kép. A handlé, mondjuk, rongyszedőt jelent, s rongyot tudtommal még nem szedtem s vittem haza, de mást (rezet, cserepet, drótot, csavart, könyvet, tuskót stb. ) igen, hiszen az ember nem tudhatja előre, későbbi élete során épp mire lesz szüksége. Amúgy már előfordult, hogy helybenhagytak, mármint kedves élettársam s egy személyben legjobb barátom néhányszor jóváhagyta valamely cselekedetemet, most hirtelen egy sem jut eszembe a házasságkötésre vonatkozó ajánlatomon kívül, a ma hazacipelt nagy cserép páfrányt például már tegnap határozottan ellenezte, de mégsem küldött vissza vele, vagyis a páfrány helybenhagyva (igaz, csak a liftajtóig, a lakásba már nem), meg pedig csak egyszer vert, de önkritikusan el kell ismernem, annyit akkor meg is érdemeltem.
Ha jó az alany, akkor meg pláne. Egy idő után rá kellett döbbennem, hogy én már nem randikra járok, hanem konkrétan interjúkat készítek. Agresszív kérdezővé váltam, mert meguntam, hogy unalmas emberek rabolják az értékes időmet. Magamról szinte semmit sem árultam el. Kézfogással zártam az »interjút«, és szívem szerint azt mondtam volna, hogy majd átküldöm az anyagot átnézésre. Már megint Te. " Fel, fel, vitézek, a csatára! Vajon a sok kiábrándulás után mi az, ami reményt adhat az újrakezdéshez és az optimizmushoz? Adél előtt egyebek között mások pozitív példája lebeg. "Ami egy-egy offolás után visszahoz, az a belső érzés, hogy mégiscsak társas lény az ember… Illetve a párok, amiket ismerek, és amiknél látom, hogy igenis vannak jól működő kapcsolatok. " Berta a randizáshoz nemcsak magánúton kapcsolódik, de szakmai szempontból is érdekli a téma, jó ideje ugyanis egy sikeres társkereső oldalt üzemeltet. Talán az összetett tapasztalatának is köszönhető, hogy úgy érzi, megtalálta azt a megközelítést, amitől egy randevú sem lehet kudarcos, így a kiégés is könnyebben elkerülhető.