Ismét egy vendégposzt Acyutananda Dastól, vagyis Kovács Attilától: Miért kék az ég? Kora nyári szombat délelőtt egy kisfiú sétál az erdőn édesapjával. Az erdő elhaló visszhangjai, az illatokkal teli, tiszta levegő és a fák ágai között áthatoló fénysugarak idilli összhangja derűs hangulatot kelt a csendben lépkedő kis család tagjaiban. Már régóta bandukolnak a fák hűsítő árnyékában, mikor egy nagyobb tisztásra érnek, ahol hirtelen úgy kerekedik elő a Föld fölé kifeszített ragyogó kékség, mint egy oltalmazó védőburok. A kisfiú ekkor látszólag butuska kérdéssel fordul az apjához: "Apu, miért kék az ég? " Az apa elgondolkodik, hogy mit is lehet erre mondani. Az elmúlt másfél óra nyugodt és derűs sétája felszabadítóan hatott rá. Ilyen hangulatban az égre tekintve, azt különösen tisztának és magával ragadónak látja. Elgondolkodik, hogy miért másabb most az ég, mint általában, mikor kutyafuttában felnéz a várható időjárást kémlelve. Biztosan van ennek valami oka, de nem tud a gondolattal mit kezdeni, belekezd hát a jól ismert fizikai magyarázat kisfia által is érthető változatába.
Szemünk ráadásul anatómiai okokból érzékenyebb a kék fényre, mint az ibolyára, ez szintén növeli az ég látszólagos kékségét. Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és a csillagok fehér fénye látszana. A repülőgép utasai is megfigyelhetik, hogyan változik át emelkedéskor a szóródást létrehozó gázréteg vékonyodásával az ég világoskék színe egy mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s ha űrhajósok lennénk, felszállás közben lehetőségünk lenne rá, hogy megfigyeljük, hogyan változik át fokozatosan az ég színe koromfeketé pedig ennek igazán örült volna, Leonardo da Vinci, hiszen egy Alpokban tett kirándulása során már mintegy ötszáz éve megfigyelte, hogy, minél magasabbra ment, annál sötétebb kék lett az égbolt színe. Ezért kék színű a nappali égbolt! A legnagyobb elmék is gondolkodtak ezen! Elsőként Leonardo da Vinci (1452–1519), a híres itáliai reneszánsz polihisztor próbálta megfejteni, hogy miért kék színű az ég. Leonardo 1508-ban, az Alpokban tett hegyvidéki kirándulása során megfigyelte, hogy nagyobb magasságban sötétebb kékre vált az égbolt színe.
Ez okozza ezt a fajta színrajongót. Amikor a napsugarak áthaladnak a légkörön, akkor vízgőzön, poron, hamuon stb. Ebben a pontban az ibolya és a kék fénysugár nagyobb mértékben eltérül mint a sárgák és a vörösek. Ezek a sugarak, amelyek folyamatosan ütköznek a nedvességgel, porral és hamuval megterhelt légrészecskékkel, állandó változást okoznak a pályán. Ezt a folyamatot "terjedésnek" nevezik. Ez okozza ezt a kékes színt. Azáltal, hogy a rövidebb hullámhossz miatt négyszer gyorsabban terjed, mint a vörös színek, ez okozza ezt az általános kék érzést, és hogy nem egyetlen pontra összpontosít. Igen, nappal kéknek tűnik az ég. De nem mindig! Öntvény? A különböző árnyalatok grafikus értelmezése Gamavision A sárga és a vörös spektrumhoz tartozó sugarak ellentétesek. Hosszabb hullámhosszuk miatt kevésbé szétszóródnak. Azáltal, hogy egyenes vonalban halad tovább, ezek a színek keverednek, narancssárga árnyalatot kapva. Attól függően, hogy milyen napszakban vagyunk, az ég színétől, igaz, hogy ez változhat.
Ő jött rá, hogy a Földet érő fehér fény a légkör molekuláin szétszóródik, de a végső bizonyító erejű számításokat Einstein végezte el egy 1911-es dolgozatában. Valójában a Nap fénye több színből áll, ezek keveréke a fehér szín. A fehér fényt hét különböző hullámhosszúságú szín alkotja, a vörös, a sárga, a zöld, a kék, az indigó és az ibolya. A napfényt prizmák segítségével lehet színekre bontani. Amit mi a tárgyak színének nevezünk, az valójában a róluk visszavert hullámhosszúságú fény. Lehet, hogy sokaknak csalódás, de az égnek nincs saját színe. Amikor a napfény áthalad a légkörön, azt a levegő sok millió részecskéje szétszórja. A légkör is úgy viselkedik, mint egy prizma: szétszórja a fény színeit. Mivel a k ék fény rövidebb, kisebb hullámokban érkezik, az efféle fény sokkal jobban szóródik a kisebb gázmolekulákon. Képzeljük el, mintha az ég egy tükör lenne, amiből csak a kék fénysugarak tükröződnek vissza a szemünkbe. Az ég tehát azért látszik kéknek, mivel ez a fény jut el leginkább a szemünkig.
Felfedezéséért fizikai Nobel-díjat nyert. A válasz pedig a következő volt: levegőt alkotó molekulákat a légkörbe beérkező napfény rezgésre gerjeszti, ami miatt kisugározzák az elnyelt energiát. A napfény a levegőt alkotó gázok molekuláin szétszóródik. A rövidebb hullámhosszúságú színeknek(mint például az ibolyának és a kéknek sokkal erősebb a szóródása) mint a nagyobb hullámhosszú színeknek (ilyen a narancs és a vörös) ezért látjuk kéknek a nappali égbolt színét. Ha ezen a gondolatmeneten maradunk, akkor alapvetően az ibolya színének kellene a legjobban szétszóródnia, azonban ezt a színt az atmoszféra felső tartománya könnyebben elnyeli. A különböző színárnyalatoknál a talajnak is hatalmas szerepe van, mivel az is szintén képes szórni a fényt, így ezért érzékelhetjük azt, hogy a távolban világosabb az égbolt. Alapvetően nemcsak az égbolt színét kell ilyenkor vizsgálni, hanem a szemünket is, mivel a színlátásnak is nagy szerepe van ebben:a fényreceptorok közül a csapok szolgálják szemünkben a színlátást.
Nyugdíjas? 1+7 tipp hogyan utazza be olcsón Európát! | Olcsóbban utazhat az uniós nyugdíjas | KISALFÖLD Eddig ingyen sem nagyon kellett a magyaroknak az influenzaoltás, vajon idén is így lesz? | G7 - Gazdasági sztorik érthetően 718 az új fertőzött, ennyien hunytak el - Ripost Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett testvérünk és rokonunk, REMÉNYINÉ FENYŐ ANNA életének 75. évében csendesen elaludt. július 21-én, szerdán 11 órakor lesz a győr-nádorvárosi köztemető új ravatalozójából. Mosolyod szívünkben marad. Testvéreid és családjuk "Nem az a fájdalom, melytől könnyes a szem, hanem, amit a szívünkben hordunk némán, csendesen. " Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága édesapánk, nagypapánk, apósunk és rokonunk, TUKA MIKLÓS rábatamási lakos életének 84. július 20-án, kedden 17 órakor lesz a rábatamási temetőben. Szerintetek a 65 év felettiek ingyenes utazása (vonat, autóbusz) vonatkozik az Eu-tagállamokból érkezőkre is?. Engesztelő szentmise a temetés előtt, 16. 15 órakor a helyi templomban. Kérjük, akik utolsó útjára elkísérik, egy szál virággal búcsúzzanak.
A lehetőség, mivel alanyi jogon járó kedvezmény, Magyarország uniós csatlakozása óta jár valamennyi európai uniós állampolgárnak, valamint a magyarigazolvánnyal rendelkező állampolgároknak is. – Alanyi jogon járó, akár valamennyi utasra kiterjedő, díjmentes utazási kedvezmény Európa számos városában elérhető, de hasonló, országos kiterjedésű utazási kedvezményről nincs tudomásunk – tette hozzá. Nagyvonalú tehát a magyar rendszer, de nekünk sem kell lemondani a kedvezményekről! Érdemes utazás előtt tájékozódni, sokat segít ilyenkor az internet is. Külföldön inkább az az általános, hogy egy-egy város vagy régió ad kedvezményeket csoportos vagy egyéni kirándulásokhoz. Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában jelentős – általában ötvenszázalékos – kedvezményeket adnak a tömegközlekedési vállalatok már a hatvanéves korukat betöltötteknek. Ehhez azonban előre meg kell váltani a kedvezményre jogosító kártyát. Csehországvasútjain huszonöt százalékos kedvezményhez juthatnak az idős emberek.
Süssünk házi sütit együtt »»» Több mint 142 ezer diák érettségizik május 2. és június 28. között: a diákok többsége középszinten vizsgázik, de nőtt az emelt szintű érettségit választók száma is. Az írásbeli és szóbeli érettségi megszervezése 1, 2 milliárd forintba kerül. Több mint 1100 helyszínen tartanak szóbeli és írásbeli érettségi vizsgákat: a 142 ezer diák összesen 485 ezer vizsgán vesz részt, ebből 31 ezer emelt-, 454 ezer pedig középszintű. Az Oktatási Hivatal friss adatai szerint jelentősen nőtt azoknak a száma, akik emelt szinten érettségiznek, idén négyezerrel többen döntöttek úgy, hogy a nehezebb, egyben több felvételi pontot jelentő tesztet választják. Kevesebb tárgyból lehet emelt szinten vizsgázni Fontos változás, hogy idén már csak azokból a tantárgyakból lehet emelt szinten érettségizni, amelyeket a felvételi eljárásban is pontot adnak: ez azt jelenti, hogy a tavalyi nyolcvankilenc helyett már csak harminc tárgy közül választhattak a diákok. Az emelt szintű érettségi választható tárgyainak teljes listáját itt találod.