A Nagyon fáj! 1936 október-novemberében keletkezett, József Attila utolsó kötetének címadó verse. Ihletője a Gyömrői Edit pszichológusnő iránt érzett patologikus szerelem. József Attila 1931 táján kezdett pszichoanalízisre járni ideges eredetű gyomorpanaszai miatt, és 1935-36-ban Gyömrői Edit kezelte. József Attila versei a kötődés témájában | zanza.tv. A beteg költő anyahiányát, szeretethiányát átvitte a pszichológusnőre, aki legfőbb bizalmasa, támasza, egyetlen reménysége lett. Az indulatáttétel vagy indulatátvitel Freud egyik teóriája, mely szerint a páciens át tud vinni egy érzelmet egyik személyről a másikra, jelen esetben József Attila az analitikus személyére vitt át egy olyan érzést, amelyet kora gyerekkorban édesanyja iránt érzett. Tehát a Gyömrői Edit iránti szerelem a költőnek az édesanyjához való erős, de kielégítetlen érzelmi kötődéséből származik. Ebben a szerelemben József Attila a Mama iránti mély, sérelmekkel teli szeretetet élte újra. A pszichológusnőtől pedig gyengédséget, teljes odaadást, szerelmet várt. Gyömrői Edit ugyan jóindulatú volt, de a költő érzéseit nem viszonozta.
Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késõ, most látom, milyen óriás õ — szürke haja lebben az égen, kékítõt old az ég vizében. (1934) József Attila édesanyja mosónõ volt, egyedül nevelte Attilát és két nõvérét. Korán meghalt, "mert a mosónõk korán halnak" — ahogy a költõ egy másik versében, az Anyám ban írta. A költõ gyerekkori emlékképeket perget le a versben. Kiskorában szerette volna, ha anyja nem a nehéz ruháskosarat cipelte volna a padlásra, hanem õt vitte volna magával. Az édesanya nem ért rá, hogy vele foglalkozzon. A gyermek szeretett volna anyjával játszani, beszélgetni. A gyermek önmagához képest nagynak látta édesanyját, pedig — ahogy másutt írta — "apró" volt és "törékeny termetû". A Nagyon fáj! 1936 október-novemberében keletkezett, József Attila utolsó kötetének címadó verse. Jozsef attila mama elemzés. Ihletője a Gyömrői Edit pszichológusnő iránt érzett patologikus szerelem.
A kétütemű, hét szótagú sorok következetesen 4/3 vagy 3/4 osztásúak, s a 3. szakasz kivételével mindig egybeesik a nyelvi- verstani és az értelmi nyomaték, azaz az ütem első szótagján van. A harmadik szakasz közli a lázadás lényegét, ezért is több az erős nyomaték az ütemek belsejében is ( nem, ör dög, em bert). ütemhangsúlyos verselés: a hangsúlyos vagy magyaros verselés elnevezése; elve: a szavakban rendszerint az első szótag a hangsúlyos, a sorok kötött szótagszámúak, a sorok vége és a sorokat tagoló sormetszetek után mindig hangsúlyos szótag áll, s a periodikusan visszatérő hangsúlyos szótagok lüktetése teremti meg a ritmust. Hosszabb szó esetén a szó belsejében is lehet ütem, ilyenkor általában a hosszú szótag kap hangsúlyt. Alapegysége az ütem, egy hangsúlyos és több hangsúlytalan szótag kapcsolata (bár létezik egy szótagos ütem is). Kiről van szó? Mit tudunk meg róla? Milyen eszközök fejezik ki, hogy nehéz munkát végez? / csak –jelentése: semmi másra nem figyel, folyamatosan serénykedik; ment és teregetett –igék 'e' hangjai némán – ment a mama--- mit jelent?