Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat. S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni (szabad-e sírni) a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall. Szabad-e Dévénynél betörnöm, Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul. Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám (tiporjatok reám) durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva, Mégiscsak száll új szárnyakon a dal. S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, (mégis győztes) mégis új és magyar. Refr: Ha a költő szava a szívedhez elér És együtt szárnnyal egy réges-régi dal, Mégis győztes, mégis új és magyar. Ha a költő szava a szívedhez elér, Magyarnak lenni mindenekfelett, S ha elátkozza százszor pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.
A Góg és Magóg fia vagyok én, by Patrik Korbely
Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat, S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm, Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva, Mégiscsak száll új szárnyakon a dal, S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.
Az Ady-versben megszólaló lírai én büszkén vállalja ősi magyarságát, a nemzeti hagyományokhoz való kötődését, de ezt nem tartja ellentétesnek az új idők művészete iránti lelkesedésével. Ellenkezőleg: Verecke és Dévény összekapcsolása éppen azt sugalmazza, hogy a régi és az új irodalmi törekvések egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Az első két strófa költői képeiből az elzárt, elszigetelt nép megszabadításának, új művészettel való megváltásának vágya olvasható ki. Ezt a szándékot azonban gyengíti a versszakokat záró kérdő mondatok tétova bizonytalansága. Az utolsó két szakasz mégis – minden kételyt és megtorpanást lerázva – az elátkozás, a vértanúság ellenére is dacos hittel hirdeti a reményt: a megváltás lehetőségét, az új művészet diadalát. A Góg és Magóg... kezdetű vers képei a régi magyar mondavilágból, történelemből valók, s egy szimbólumrendszert alkotnak a versben. Mélyebb értelmük csak a vers szövegösszefüggésében kaphat jelentést. A 20. századi jelentős modern verset már alig-alig lehet – vagy nem is lehetséges – besorolni a hagyományos témák, műfajok csoportjaiba.
Büntetésül István megvakíttatta és fülébe ólmot öntetett, a kijevi fejedelem leányától származó fiait pedig száműzte. Pusztaszer: Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötötte meg a hét honfoglaló vezér a vérszerződést, itt tartották meg az első törvénykező gyűlést. Feltételezett helyén állították föl a millennium évében, 1896-ban az Árpád Emlékművet. Mivel a hazafias körök előszeretettel hivatkoztak az ősmagyar múltra, Ady szemében Pusztaszer a nyakas maradiság jelképe lett. Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is! A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
Ady Endre Új versek (1906) című kötetének nyitóverse. Ady Endre pályaképe, költői indulása, ars poeticája "Verecke híres útján zöld Trabanttal"