1416-1434. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 8 nyelv: angol URL 2010 Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés, Akadémiai Kiadó dokumentum típusa: Könyv/Szakkönyv független idéző közlemények száma: 322 nyelv: magyar 2009 Lengyel Imre: Knowledge-based local economic development for enhancing competitiveness in lagging areas of Europe: The case of the University of Szeged, In: Varga, Attila (szerk. ) Universities, Knowledge Transfer and Regional Development: Geography, Entrepreneurship and Policy, Edward Elgar Publishing (2009) pp. 322-349. dokumentum típusa: Könyvrészlet/Szaktanulmány független idéző közlemények száma: 34 nyelv: angol Lengyel Imre: The Pyramid Model: Enhancing Regional Competitiveness in Hungary, ACTA OECONOMICA 54: (54 (3)) pp. 323-342. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 141 nyelv: angol 2000 Lengyel Imre: A regionális versenyképességről, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 47: (12) pp. 962-987. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 490 nyelv: magyar 1993 Lengyel Imre: Development of local government finance in Hungary, In: Bennett, R (szerk. )
Napjainkra a nemzetközi tudományos együttműködések is megélénkültek, az Intézet oktatói az RSA és ERSA nemzetközi konferenciáin rendszeresen előadnak. Az Intézet honlapján több szakmai kiadvány megtalálható, amelyek fejezetenként ingyen letölthetők. Intézetvezető: Prof. dr. Lengyel Imre, az MTA doktora, egyetemi tanár. Elérhetőségek: Cím: 6722 Szeged Kálvária sgt. 1. Tel. (62) 546 907 Fax: (62) 544 499 E-mail: Honlap: Next
pp. 154-174. (2002) A klaszterek alapvető jellemzői. In: A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. pp. 99-124. (2002) A klaszterek fejlesztésének általános tapasztalatai. pp. 169-191. (2002) Buzás Norbert and Lengyel Imre and Rechnitzer János: A magyar építőipari klaszter lehetséges fejlesztési stratégiája. pp. 191-214. (2002) A regionális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés alapvető szempontjai. pp. 24-54. (2002) A regionális versenyképesség tényezői, különös tekintettel a Dél-Alföldre. In: Versenyképesség - regionális versenyképesség. pp. 39-57. (2000) This list was generated on 2022. július 8. 01:25:45 CEST.
-Kovács Árpád, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának professzora, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke "A területi-társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését szolgáló állami beavatkozás (s ezzel a beavatkozás helyét, módját, célját megalapozó regionális kutatás) lényegesen módosul a 21. század elején. A globális verseny átlépi a nemzetállami határokat. Prohuman eger elérhetőség
Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák A valósághoz, a körülvevő világunkhoz való alkalmazkodás ma a fennmaradás, vagy mondhatjuk így is: a megmaradás feltétele. A körülvevő tér látása és abban magunk elhelyezése nélkül nem tudunk tájékozódni, sőt arra sem vagyunk alkalmasak, hogy megkülönböztessük - József Attila szavaival... bővebben jó állapotú antikvár könyv - karcos borító - aláhúzásokkal Kb. 70 oldalon keresztül ceruzás, minimálisan elszíneződött lapélek Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 789 pont Eredeti ár: 3 999 Ft Online ár: 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 4 600 Ft 4 370 Ft Törzsvásárlóként: 437 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
A bélyegen, az alkalmi borítékon és az alkalmi bélyegzőn a képzelet és a valóság világának transzcendentális látomásai jelennek meg a zárkózottságról és a lélek börtönéből való kitörésről. Kass János illusztrációi a zenétől és szövegtől független életet élnek, önálló grafikai alkotásokként is érvényesek. Források:;;; Típus alkalmi bélyegblokk Rövid leírás A Magyar Posta alkalmi bélyegblokk megjelentetésével köszönti Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára operabemutatójának centenáriumát. Gyártó nyomda ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Kiadás éve 2018 Kibocsátás időpontja 2018. március 2. Perforációs méret 27, 5 x 37 mm Vágási méret 105 x 100 mm Példányszám 70000 Névérték 900 Ft Téma művészet, zene Tervező Kara György Bélyegzett/Postatiszta postatiszta
KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA Előadja a Londoni Filharmonikus Zenekar Herceg: Kováts Kolos Judit: Sass Sylvia Vezényel: Solti György KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA Az új típusú koronavírus terjedése miatt. A legtöbben home office-ba, házi karanténba kényszerülünk. Szerencsére a világ galériái, múzeumai digitális formában megnyitották kapuikat az otthon ragadt emberek előtt. Ebben az időszakban elővehetjük könyveinket, amelyekről már rég lemondtunk hétköznapi teendőink miatt. Azonban ne feledkezzünk meg a klasszikus zenéről sem. Most lehetőségünk van olyan darabokat megismerni, amelyek idáig a napi pörgés miatt nem fértek bele életünkbe. A Tiszatájonline oldalán Kormányos Ákos ajánl 3-4 naponta klasszikus zenét. Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, op. 11, Sz. 48, BB 62 A darabot Bartók Béla 1911-ben komponálta. Balázs Béla 1910-ben írt egy azonos című misztériumjátékot, amelyet több zeneszerzőnek is felajánlott, például Kodálynak is. Kékszakáll egy valós történelmi szereplő. Történetét a világirodalomban többen is megírták, illetve forrásként használták.
hegedűversenye (1907/08). 1909-ben feleségül vette Ziegler Mártát, kitől első fia, ifjabb Bartók Béla (1910–1994) született. Több mint egy évtizeden át fáradhatatlanul gyűjtött Magyarország eldugott falvaiban, a magyar mellett jelentős szlovák és román ajkú területeken, ahol érdeklődése már igen hamar a kisebbségek népzenéje felé fordult, és kutatásaival úttörő módon járult hozzá az összehasonlító népzenetudományhoz. Különösen izgatták a szerinte egzakt tudományos módszereket igénylő, "természeti jelenség"-nek tekintendő parasztmuzsika archaikus vonásai. A rendszeres terepmunka időszakából való hazai népzenegyűjtése mintegy 3500 román, 3000 szlovák és 2700 magyar, valamint néhány szerb és bulgár dallamot (dalt és hangszeres darabot) ölel fel. 1906-tól szoros tudományos együttműködés alakult ki közte és az ugyancsak zeneszerző és folklór-kutató Kodály Zoltán (1882–1967) között. Az ősi zene iránti érdeklődés Bartókot 1913-ban Algériába vezette arab népzene gyűjtésére, később pedig, 1936-ban Törökországba is ellátogatott.
Az eredeti Bartók-mű kétségkívül drámaibb és feszítettebb volt. Talán mondhatni: tragikusabb. Itt a jazz "köntöse", és főleg lüktetése, mintha kissé tompította volna a remek Balázs Béla-i librettóban megfogalmazott és Bartók által éles zenei kontrasztokba foglalt szerelmi drámát. Az érzelmi tragédia nem vész el, és át sem alakul, ez minden Kékszakállú-előadás lelke. Most is így volt. Csak a mondandó zenei megformálása változott. Ahogy a West Side Story mélyén is ott rejlik mindvégig a két szembenálló "klán" idők homályába vesző drámája, úgy A kékszakállú herceg vára is archetipikus: a szerelem széttörésének egyik jelképévé vált. Méltán. A téma nem száll el az újonnan született műből sem. Másképp szólal meg. Te hogy láttad ugyanezt? Mennyiben érzékelted önálló műként a feldolgozást? Egyáltalán: hol kezdődik az önálló mű? KK: Én azt éreztem, hogy a szándék alapvetően a bartóki dramaturgia erősítése volt, ugyanakkor a jazz eszközei ezt hol jobban, hol rosszabbul tették lehetővé. Például sok esetben az eredetinél egyenletesebb és gyorsabb tempó, valamint a dobok hangsúlyos jelenléte az operában jelentésképző erővel bíró elhallgatásokat, a két szereplő egymás iránti tapogatózását, játszmáit gyalulta le a zenei anyagról.
De mondhatjuk-e egyáltalán, hogy ezen az estén jazzt hallottunk? Hujber Katalin: A válasz részint Hollerung Gábor bevezetőjében lelhető fel, aki a fentiek mellett azt is elmondta, hogy a bartóki muzsika maga is organikus és jazz vonzású. Azaz: nyitott a továbbgondolásra. A konkrét, jazz vagy nem jazz kérdésre a válasz inkább a nem felé hajlik, hiszen ahogy az újraformálók ígérték, valóban elhangzott az összes bartóki hang; az egész egyfelvonásos opera részesei lehettünk, azonban a jazznél oly' megszokott improvizatív elemek nem dominálták a koncertet, s feltehetően így magát a tényleges átiratot sem. Az előadást átszőtték a jazzelemek, a szabad stílus megoldásai, mégsem uralkodtak. Újraértelmezték és kiegészítették a bartóki elgondolásokat és Balázs Béla szerelmi drámáját. A kérdést inkább ekként fűzném tovább: jót tett-e az operamiliőnek a jazzisták közelítése, elsősorban Sárik Péter hangszerelése és Hollerung Gábor nyomán a dalmű szerkezeti egységének mindenek feletti tisztelete? Ott kiabál bennem a válasz, de kíváncsi lennék a tiédre.
Törzsvásárlói kedvezmény egyszeri 20 000 Ft feletti vásárlástól. Ingyenes kiszállítás 15 000 Ft értékhatár felett! Termékek Leértékelt könyvek Kotta Gyerekdalok, népdalok Hangszeres művek Fafúvós-, kamaraművek Gitár, gitár-kamara Hárfa-.