Határok nélküli Európa 1993-ban létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben pedig az Amszterdami Szerződés. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. Egy kis luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. 1991 – Jugoszlávia felbomlik A balkáni térségben Jugoszlávia a szétesés küszöbén áll. Az ezt követő háborúkban – amelyek a következő évtizedben meghatározzák a térség sorsát – több tízezer ember veszti életét. 1992. február 7. – Maastrichti Szerződés Az EU vezetői Maastrichtban (Hollandia) aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. Az 1993. november 1-jén hatályba lépő szerződés fontos mérföldkövet jelent, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit is.
A 15 tagállamot számláló Európai Unió immáron Nyugat-Európa csaknem egész területét magában foglalja. 1995. március 26. – Hét ország megszünteti határain az útlevél-ellenőrzést Hét országban (Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban) hatályba lép a Schengeni Megállapodás. Az ezen országok között utazók útlevél-ellenőrzés nélkül léphetik át a határt. A schengeni útlevélmentes övezetnek 2021-ben 26 ország a tagja, köztük Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. 1997. október 2. – Amszterdami Szerződés Aláírják az Amszterdami Szerződést. A dokumentum a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára, valamint arra, hogy Európa miként védje erőteljesebben a pozícióját a világban, és hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és az állampolgári jogokra. A szerződés 1999. május 1-jén lép hatályba. 1999. – Megszületik az euró Tizenegy országban bevezetik az eurót, egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításához.
Kritikai elemzés tárgyává teszi az Egyesült Államok különleges szerepét az integrációs folyamatban, illetve az Európai Unió bővülésében és evolúciójában. A könyv vizsgálja az Európai Unióról kialakult jelenlegi képet és a bonyolult válsághelyzetet, ami a Covid–19 világjárvány nyomán kialakult. Bár a könyv elsősorban Európával foglalkozik, a szerző néhány más ország szerepét is vizsgálat tárgyává teszi. Foglalkozik a Törökországból, Oroszországból, az Egyesült Államokból és Kínából kiinduló ellenséges tényezők előretörésével és különösképpen a brexit lefolyásával és kimenetével. Térképek segítenek abban, hogy a bővülési folyamatot az olvasó könnyen nyomon kövesse.
Elvek és értékek Az EU-ban a mindennapi életünket meghatározó alapelvek és értékek a következők: szabadság, demokrácia, egyenlőség és jogállamiság, valamint a béke és stabilitás előmozdítása. Főbb tények és számok Statisztikák az EU országairól és lakosságáról, a gazdaságról és foglalkoztatásról, a közlekedésről és az energetikai helyzetről, valamint az uniós intézményekről Országismertetők Információk az uniós országok államszerkezetéről, kereskedelméről és gazdaságáról, az eurót használó országokról és a határok nélküli schengeni övezet országairól Az EU története Az EU történetének legfontosabb eseményei évtizedek szerinti bontásban; az EU fejlődésében fontos szerepet játszó férfiak és nők. Jelképek Az EU és az uniós értékek jelképei: az EU zászlaja, himnusza és mottója, valamint az Európa-nap Nyelvek Információk az Európai Unió 24 hivatalos nyelvéről, a többnyelvűségről az EU-ban és az uniós intézmények nyelvhasználatáról Csatlakozás az Európai Unióhoz Az Európai Unióhoz való csatlakozás összetett folyamat, nem egyik napról a másikra történik.
: Rácz Margit) (Euro Info Service, 1999) Európai közjog és politika (szerk. : Kende Tamás) (Osiris-Századvég, 1995) Randé Jenő: Fultontól Brüsszelig (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967) A KÖNYVEK:: A MAGÁNKÖNYVTÁR:: A KÖZKÖNYVTÁR 25 év! A legszebb A legédesebb A legizgalmasabb A Nagy Év könyve Segíthetünk? Falum követe A kötet szerzője Magyar Péter külpolitikai újságíró. Egyike azoknak, akik a magyar sajtóban a legrégebben foglalkoznak az európai egyesülés, az integráció kérdéseivel: 1968–69-ben a franciaországi Nice-ben működő Európa-intézet ösztöndíjas hallgatójaként ismerkedhetett meg e problémakörrel, később dolgozott Brüsszelben az Európai Közösségekhez akkreditált tudósítóként. Pályáját a Magyar Nemzetnél kezdte, később a Magyar Távirati Iroda munkatársaként két évtizedet töltött mint külföldi tudósító és mint turnusvezető-szerkesztő Rómában és Brüsszelben. Tudósításai gyakran elhangzottak a rádióban, és jelentek meg hetilapokban is. Könyvet írt a Vatikánról, illetve II. János Pál pápáról (A pápa közelről, 1991).
Itt láthatja, kinek/kiknek lesz névnapja április 17-én, valamint az év többi napján (2022)! Vasárnap, 2022. április 17-én (15. hét).... névnapja lesz.
Benedek pápa 1080 – III. Harald dán király (* 1041) 1330 – Záh Felicián magyar nemes, merénylő (*? )
1975 – A Vörös Khmer hatalomra jutása Kambodzsában. 2008 Az elnöki palota kertjében teszi le a hivatali esküt Kenyában a hatalom megosztásán alapuló új, Raila Odinga vezette nagykoalíciós kormány. Hazatér José Ramos-Horta kelet-timori elnök két hónappal azután, hogy egy államcsínykísérlet során súlyosan megsebesült és egy ausztráliai kórházban ápolták. Április 17 Névnap — Április 16. – Wikipédia. Tudományos és gazdasági események [ szerkesztés] Kulturális események [ szerkesztés] Irodalmi, színházi és filmes események [ szerkesztés] Zenei események [ szerkesztés] Sportesemények [ szerkesztés] Forma-1 Egyéb események [ szerkesztés] 1889 – A szegvári polgárok elfogják Gyömbér Pált, a környéket rettegésben tartó banditát. Bleach 28 rész