Az agyból születtek kilépnek a koponya lyukain keresztül, és koponyaidegeknek hívják őket. Feladata a központi idegrendszer összekapcsolása a szervekkel, a végtagokkal és a bőrrel. Az autonóm szektor, ún autonóm idegrendszer (ANS), Vegetatív életnek hívják, mivel vezérli és szabályozza azokat a fiziológiai mechanizmusokat, amelyekben általában nincs tudatos hozzáállás, például légzés vagy szívverés. Két idegzsinórból és ganglionokból áll. Ezért beavatkozik az emberi test önkéntelen cselekedeteibe és bomlik szimpatikus idegrendszer, - serkenti az energiakiadással járó tevékenységeket, és - paraszimpatikus, az energiatárolást vagy energiatakarékosságot megkönnyítő tevékenységek számára. A vegetatív idegrendszer és feladata - Dr. Zátrok Zsolt blog. Kép: Slideplayer A idegsejtek vagy az idegsejtek az idegrendszer alapvető funkcionális egységei, amelyek az információ idegimpulzusok formájában történő továbbítására specializálódtak. Minden idegsejt a következő részekre oszlik: Test vagy soma: ahol a mag és néhány test (Nissi szemcsék) található. Az ágak a testből nőnek minden területre.
Innen a harmadik, majd a negyedik agykamrán keresztül kijut az agyvelő hátsó külső – pókhálóhártya alatti részére. Ezután lefelé áramlik a gerincvelő hátsó oldalán, majd azt megkerülve ismét feljut a koponyaűrbe, a nagyagy külső-elülső részére. Az agyfolyadék döntő részét a pókhálóhártya szívja fel. A központi idegrendszer keringése Az agyat a jobb- és baloldali fejverőér belső ágai és két, a nyakcsigolyák üregein hátul felfutó verőér (artéria) látja el. Ezen erek a koponyán belül összefutnak, és együtt alkotják az agyalapi verőérkört. Emberi test | Sulinet Tudásbázis. Innen erednek a nagyagyat, a kisagyat és az agytörzset ellátó fő verőerek. Az elhasznált vért az agy visszerei (vénái) szállítják el. Az agy vénás rendszere egyrészt önálló – saját fallal rendelkező – vénákból áll, ilyenek helyezkednek el például az agy belsejében, másrészt úgynevezett vénás öblökből (szinuszokból) áll. A szinuszoknak nincs önálló faluk, a kemény agyhártya lemezei között futnak a koponyacsontok belső oldalán. A gerincvelő verőerei az agyalapi verőérkör hátsó részéből erednek, innen futnak lefelé a gerincvelő elülső és oldalsó részein.
A temporális lebeny, amely integrálja a hallási információkat, a memóriát és az érzelmeket. A parietális lebeny, amely az egész test tapintható információit integrálja, és az egyensúly érzetében lép fel. A Diencephalon különböző anatómiai részekből áll: hipotalamuszból, talamuszból és epithalamusból. A thalamus, olyan érzéseket kap, amelyek a központi idegrendszer többi részét felvesznek, és elosztják azokat az agykéreg más területeire. A fő funkciója hypothalamus az, hogy szabályozzuk testünk egyensúlyát és az alapvető szükségleteket, mint például az étel, az ital és a reprodukciós ösztön ösztönzése, az endokrin rendszert is szabályozzuk.. végül, az epitalamo az érzelmekhez és intuícióhoz kapcsolódó limbikus rendszerhez tartozik. Tartalmazza a fogpótlást is, amely szabályozza az alvás és ébrenlét állapotát. 2. A kisagy Ez áthidalja a gerincvelő stimulusait, hogy elérje az agyat. Az idegrendszer részei. Néhány funkciója a következők: szabályozza a szívverést, a vérnyomást, az egyensúlyt és a légzési funkciót.
PPT - Az idegrendszer felépítése és működése PowerPoint Presentation - ID:3258565 Download Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. Az idegrendszer felépítése és működése PowerPoint Presentation Az idegrendszer felépítése és működése. Az emberi idegrendszer részei: központi és környéki idegrendszer. Központi idegrendszer részei: agy (agytörzs, kisagy, előagy), gerincvelő. Környéki idegrendszer: érzékelő (affektor) és mozgató (effektor) idegekből áll.
A nagyagy felszíne nagyjából 2200 cm2, így ez a hatalmas felület csak felgyűrődve, barázdálódva fér el. Ennek köszönhető az agykéreg jellegzetes, tekervényes szerkezete. A nagyagy felszínét az agykoponya alapján homlok-, halánték-, nyakszirt- és fali lebenyekre osztjuk. Központiagy A köztiagy három részből áll: talamusz, hipotalamusz és a harmadik agykamra. Funkcionális szempontból legfontosabb része a hipotalamusz, melynek hatása van a szervezet legfőbb élettani működéseire. Befolyásolja a hormon- és idegrendszer működését, szerepe van szervezet belső egyensúlyának fenntartásában. Szabályozza a hőháztartást, a testfolyadékok viszonylagos állandó összetételét. Hatással van a szexuális életre, és az érzelmek átélésére is. Kisagy A nyakszirtlebeny alatt található kisagy szintén két féltekéből áll, mely kívülről szürke, belülről fehérállományból áll. Feladata a mozgások pontos koordinálása, összerendezése. A kisagy három ponton kapcsolódik az agy többi részéhez, melyeken egyrészt a test izmainak állapotáról kap információt, másrészt az agytörzs magvait befolyásoló információkat ad le.
Azokat az idegeket, amelyek közvetlenül a koponyából lépnek ki, agyidegeknek nevezzük. Ezekből tizenkét pár van. Azokat pedig, amelyek a gerincvelőből indulnak, gerincvelői idegeknek (nervus spinalis) hívjuk. Harmincegy pár van belőlük. Ezek a perifériás idegrendszer részét képezik. Az agy Az emberi agy hozzávetőlegesen másfél kilogramm súlyú, vagyis a testsúly egyötvened része. Tizenegymilliárd sejt alkotja. Tízmilliárd neuron és gliasejtek milliárdjai biztosítják működését. Az agy három részből áll. Az elő- (prosencephalon), az utó- (rhombencephalon) és a középagyból (mesencephalon). A gerincvelőből fejlődött ki a középagy, ebből pedig az utó- és az előagy. A törzsfejlődés során az előagy térfogata fokozatosan nőtt, s döntően az agykérget alkotó sejtekből áll. Ez az agy legtömegesebb része, melyet egy mély (hosszanti) barázda két féltekére oszt, és amely egyenként további négy lebenyre tagolódik. Valószínűleg az előagyban foglalnak helyet a gondolkodásért és az emlékezetért felelős agyterületek.
Ez a szellemi funkciók központja. Anatómiailag az agy két részre osztható: Telencephalon és diencephalon. A telencephalon megfelel a két agyi féltekén: a jobb és a bal oldalon, melyet a corpus callosum nevű idegrostok közölnek. Az agy külső része a szürke anyag és a fehér anyag által alkotott agykéreg. az fehér anyag függvénye az agyi információ átadása az emberi test többi részére és a a szürke anyag funkciója az információ feldolgozásához és ezért az érveléshez is kapcsolódik. Egyrészt a bal félteke felelős a testünk jobb részének mozgásáért és érzékszervi felfogásáért, logikai érvelésért, nyelvi intelligenciáért és matematikai képességért. Másrészről a jobb félteke felelős a bal oldal mozgásáért és észleléséért, a háromdimenziós látásért, a kreativitásért és a képzeletért. Az egyes féltekék kéregében négy lebeny található: A frontális lebeny, amely az önkéntes mozgalmakat ellenőrzi és a tervezési képességgel, intelligenciával és személyiséggel kapcsolatos. A nyakszívó lebeny, amely vizuális információkat integrál.