Ezt követően, 1995-ben pedig az OECD Tanácsa jóváhagyta és elérhetővé tette a "Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára" című anyagát (a továbbiakban: "Transzferár Irányelvek"). A Transzferár Irányelvek az óta már számos alkalommal kiegészítésre és módosításra kerültek, a dokumentumnak a 2010-es verziója érhető el magyar nyelven nyomtatott formában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara kiadásában. Mit jelent az a fogalom, hogy multinacionális vállalkozás? Multinacionális vállalkozás a Transzferár Irányelvek szerint a multinacionális vállalatcsoport részét képező társaság. Szokásos piaci ár – Adótanácsadás | RSM Hungary. Multinacionális vállalatcsoport pedig olyan kapcsolt vállalkozások csoportja, amelynek két vagy több országban van üzleti létesítménye. Látható tehát, hogy az OECD a nemzetközi (több országban működő) vállalatcsoportok tekintetében fogalmaz meg iránymutatásokat, hazánkban azonban nemcsak a belföldi – külföldi gazdasági kapcsolatok tekintetében szükséges alkalmazni a szokásos piaci ár elvét, hanem a belföldi társaságok között létrejött tranzakciók (ügyletek, szerződések) tekintetében is.
Ennek oka vélhetően a magyar társaságok adóellenőrzése során levont tapasztalatokban keresendő, de mindenesetre bizonyosan speciális, mert a legtöbb tagállamban a tisztán belföldi kapcsolt ügyletek nem esnek adóztatandó tényállás alá, nem vizsgálják azok szokásos piaci ár jellegét. Mi voltak az okai a szokásos piaci ár elv megfogalmazásának? Amennyiben megnézzük, hogy független vállalkozások hogyan lépnek egymással üzleti kapcsolatba, akkor láthatjuk és tapasztalhatjuk, hogy a közöttük létrejövő ellenértéket és a megvalósítási feltételeket általában a piaci viszonyok határozzák meg. Kapcsolt vállalkozások esetében azonban bizonyos esetekben a piaci viszonyok kevésbé számítanak egy kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolat kialakításakor. Ha a transzferár-képzés nem tükrözi a piaci viszonyokat és a szokásos piaci ár elvét, akkor az egyes országok adóbevételei eltorzulhatnak és bizonyos államokban lévő kapcsolt vállalkozásoknál adóhiány keletkezhet. Ennek elkerülésére az OECD tagországok megegyeztek, hogy a kapcsolt vállalkozások nyeresége szükség szerint módosítható a torzítások elkerülése érdekében.
Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 17-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3630 […] befolyással rendelkezik. A meghatározó befolyás pedig akkor áll fenn, ha egy személy egy másiknak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) más tagokkal, illetve részvényesekkel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint 50%-ával. A meghatározó befolyás közvetett módon is fennállhat, tovább természetes személy tagoknál, ha közeli hozzátartozók [Ptk: 685. § b) pont], akkor a közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésüket vagy szavazati jogukat egybe kell számítani. A példa szerinti esetben tehát kapcsolt vállalkozási viszony "A" és "B" között áll fenn, illetve "A" és "C" között állhat fenn akkor, ha az anyavállalat az 50% részesedésétől eltérően 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik "C"-ben. Ez utóbbi esetben viszont "B" és "C" is kapcsolt vállalkozás.