2017. június. 05. 07:00 Dercsényi Dávid Itthon MOB: Igenis pályázni kell az olimpiára, ennek első lépése a népszavazás Reméli, hogy Schmitt Pál mögötte állt, de azért a Magyar Olimpiai Bizottságban az elnök megválasztása összetettebb kérdés ennél, magyarázta kérdésünkre Kulcsár Krisztián, a MOB új első embere. Interjút azonban közösen akart adni Szalay-Berzeviczy Attilával, a budapesti olimpiáért harcoló BOM vezetőjével. Újra szeretnének pályázni az olimpiára a magyar főváros nevében, de Kulcsárnak nem ez az egyetlen célja. A feladatleosztásban a kormánnyal is vitában áll. 2017. május. 23. 17:18 Újabb lendületet kap a budapesti olimpia? – Összeért a MOB és a BOM Jó barátját, Szalay-Berzeviczy Attilát emelte maga mellé Kulcsár Krisztián, újdonsült MOB-elnök. Szalay-Berzeviczi Gábor vagyonnyilatkozata - 2003. február. Reméli, a fővárosi olimpia ügye lendületet kap. 2017. 24. 10:37 Szalay-Berzeviczy: "Most nem a Momentumot kell elővenni, hanem a kormányt" Két vita is zajlott az olimpiai pályázatról akkor, amikor a miniszterelnök, a főpolgármester és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy határoztak, annak visszavonását javasolják.
2017. 22. 06:00 Mizsur András Olimpia 2024: Balónál egy politikus sem vállalta a vitát a Momentummal Ritka pillanatnak lehettek szemtanúi, akik kedd este megnézték az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorát: először vitáztak nyilvánosan a budapesti olimpiai pályázatról. Mégis hiányérzetünk maradt, mert a valódi döntéshozók helyett a Budapesti Olimpiáért Mozgalom elnöke próbálta védeni a pályázatot. 2017. 16. 11:58 Nem tartja időszerűnek a népszavazást a budapesti olimpia megálmodója A Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítója szerint már nem is arról van szó, hogy kell-e Budapestnek olimpia, az pedig csak egy kampányfogás, hogy az olimpiát az egészségüggyel és az oktatással állítják szembe. Ingyen Eladó Vadászfegyverek. 2016. 15. 07:20 Tőzsdére vinnék a budapesti olimpiát, bárki vehetne részvényt A legnagyobb hazai tőzsdei forgalmazók, a Concorde, az Erste, az Equilor és az UniCredit képviselőivel, valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) korábbi irányítóival közös egyetértésben véglegesítette a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) vezetése azt a tervet, miszerint a 2024-es budapesti olimpia szervezésére majdan alapítandó nyilvános társaság részvényeiből magánszemélyek is jegyezhetnének, és azt bevezetnék a BÉT-re – írta a Világgazdaság.
2005-ben alapította vállalkozását, a TranzPress Kft, mely napjainkban már hazánk egyik vezető nyelvi szolgáltatója. TranzPress - Language and Media Intelligence. Ahogy a cég neve és szlogene is jelzi, a vállalatnak két üzletága van. A fordítóirodai üzletág szakfordítási, lokalizációs, terminológia-menedzsment és fordítástechnológiai megoldásait elsősorban a nyugat-európai, azon belül is a DACH régióra fókuszálja. Az ISO 9001:2015 minőségbiztosítással rendelkező TranzPress a németországi SAP SE auditált nyelvi beszállítója. Szalay-Berzeviczy Attila | hvg.hu. Szalay-Berzeviczy András 2010-ben indította el hazánk egyetlen személyre szabható nemzetközi médiafigyelő és elemző üzletágát egy saját, felhőalapú alkalmazás, a PressMonitor kifejlesztésével. () Az ergonomikus, mobilra optimalizált alkalmazás segítségével a felhasználók testre szabottan monitorozhatnak és analizálhatnak több mint 200 ezer tradicionális és közösségi médiaforrást szerte a világon. Az eszköz egyetlen felületen teszi elérhetővé a megfigyelt cég, szervezet, személy, versenytárs vagy iparági esemény kül- és belföldi online, social, print, rádió és televízió megjelenéseit közel valós időben, azaz a közzétételtől vagy adásba kerüléstől számított néhány percen belül.
A kiállítás különlegessége, hogy hasonló megközelítéssel még nem próbáltak korábban történelmet elmesélni, és, mint a fotós-szerző hangsúlyozza, az első világháború esetében ez az egész anyag megismételhetetlen, hiszen legközelebb talán csak a 150. évforduló lehet hasonló jelentőségű. A szakember az Egyesült Államokból kiindult világválság okairól is beszélt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, mindenki tisztában van vele, hogy rossz rendszer a kapitalizmus, de egyrészt még nem találtak ki jobbat, másrészt pedig "a rendszert nem lehet hibáztatni az emberi hülyeség miatt".
Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.
A kísértetfilmet nemrég mutatták be a lett és a litván mozik. Fotó: Szvacsek Attila / InterCom / Szupermodern Filmstúdió Az első világháborút követő spanyolnátha járvány időszaka alatt játszódó Post Mortem alkotóit tavaly a legtöbb kategóriában - operatőr, vágó, látvány, maszk - díjazta az első Magyar Mozgókép Díjak zsűrije. A Szupermodern Stúdió gyártásában készült mozi producere Lajos Tamás és Köves Ábel, kreatív producere Hellebrandt Gábor volt. A Post Mortem az NFI streaming platformján, a Filmión is látható.
Soós Imre helybeliekkel a Ludas Matyi forgatásán. Fotó: Fortepan/Nemzetes Ferenc Csaknem ezer statiszta A Filmpolitikai Bizottság igazán monumentális alkotást akart a nézők elé tárni, ráadásul az új kor jegyében az első teljesen színes egész estét játékfilmet akarták leforgatni ( Radványi Géza 1942-es A beszélő köntösében ugyanis csak egyes részek voltak színesek). Az alkotók így rengeteg – összesen közel ezer – statisztát használhattak, műterem helyett végig külső helyszíneken dolgozhattak, és még a korhűségre is gondjuk lehetett, Döbrögi kastélyát (a gyóni Halázs Móricz kúriát) múzeumokból kölcsönzött tárgyakkal rendezték be. A hajdúk fegyverzetét a Hadtörténeti Múzeum anyagából válogatták össze, a helyszínként kiszemelt falvak egyes házain lecserélték a cseréptetőt zsúpra, Ludas Matyi kunyhóját pedig felépítették, majd fel is gyújtották a filmhez. A főszereplők ruháit az Operaház műhelyében készítették el, Ludas Matyi ingét gondosan megszaggatták, koszfoltokkal is ellátták, ám a kamera előtt nagyon látszott a mesterkéltség, ezért végül egy helyi parasztember ingét vették meg, annak minden hiteles rongyosságával és koszosságával.
Új sorozatunkban a budapesti mozik történetének érdekes állomásain kalauzoljuk végig olvasóinkat. 1895. december 28-a fontos nap volt: Párizsban, a Boulevard des Capucines 14. szám alatt egy kávéház pincéjében megtartották az első hivatalos mozielőadást, melyhez a a kinematográfra, a Lumière fivérek pár hónappal később szabadalmaztatott találmányára volt szükség. A Lumière fivérek Távolról sem egész estés filmeket kell még elképzelnünk, hiszen eleinte rövid snitteket – például egy kisbaba etetéséről, egy érkező vonatról – vetítettek, melyek a mozgás rögzítésének szenzációját erősítették. Magyarországon sem késlekedtek sokat, akkori viszonylatban szinte alig kellett várni rá, hogy a mozgókép nálunk is megjelenjen. A mozi szó először Heltai Jenő Dal a moziról (más címen Berta a moziban) című kupléjának refrénjében fordult elő, melyet Heltai Bernát című 1907-ben a Vígszínházban bemutatott darabjába is beillesztett. A szó hamar meghonosodott, és kiszorította a kissé szögletes és hosszú mozgófényképszínház kifejezést.
2018-ban adták ki Tetemrehívás című művének forgatókönyvét a Láthatatlan filmtörténet című könyvsorozat első kötetében. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. Az MMA film- és fotóművészeti tagozatának díja 2013-tól az ő nevét viseli. Nyitókép: Szőts István. Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum