Magyarországon 2021-ben 8, 4 euró volt az átlagos bruttó óránkénti munkabér – derült ki az Eurostat adataiból, amelyeket a Haszon reggeli hírlevele dolgozott fel. Ez forintban valamivel több, mint 3000, de fontos megjegyezni, hogy itt nem a tényleges órabérről van szó, hanem a versenyszférában az egy ledolgozott órára jutó kifizetett munkabérről. Bruttó nettó bér 2021. 2020-hoz képest ez 8, 7 százalékos béremelkedést jelent, ami az egyik legjobb az Európai Unióban, csak Bulgáriában és Litvániában volt nagyobb (9, 6, illetve 11 százalékos), ám a jelentős növekedés ellenére az euróban számolt egy órára jutó magyar munkabér még mindig alacsonynak számít az EU-ban. A visegrádi országok között utolsók vagyunk, az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában voltak rosszabbak a fizetések. Az uniós átlag egyelőre távol van (2021-ben 21, 9 euró volt az egy órára jutó munkabér), a szomszédos Ausztria pedig még messzebb (27, 5 euró). És akkor nézzük az átlagfizetést 2022 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 322 100 forint volt, közölte a KSH.
A bruttó átlagkereset 13, 7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14, 8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset emelkedéséhez a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés járultak hozzá mindhárom szektorban.
Mert ma az a legnagyobb gond, hogy már az első megkeresett euróra is rászakad az alkalmazottak esetében a bruttó bérre nehezedő 48, 6%-os, hatalmas munkavállalói és munkaadói együttes járulékteher. A járulékmentes alap megteremtése lehetővé tenné, hogy úgy emelkedhessenek a nettó bérek, hogy közben nem nőnek a mankaadók költségei. A járulékmentes alaphoz hasonló összegig járulékmentes lenne az egyéni vállalkozók, a megbízási szerződésre, ill. a nyugdíj mellett vagy helyett dolgozók, a szezonális vagy brigádmunkások és diákmunkát végzők stb. jövedelme is. Emellett megszüntetnénk a minimálbér hat sávját, egy egységes minimum maradna. Bruttó nettó bér 2010 edition. A bérpótlékok szintjét egységesítenénk a minimálbér 30 százalékán. A minimálbér pedig az átlagkereset középértékének (medián) 60 százalékában lenne megállapítva – ez alacsonyabb lenne, mint 2021-től tervezett rendszer, de nem fenyegetne a munkahelyek tömeges megszűnésével. Előnye lenne, hogy a minimálbérrel kapcsolatos, minden év végén tartott politikai huzavona megszűnne.
A következő csavar az, hogy a minimálbérre 44 másik jogszabály van rákötve, a legfontosabb, hogy a hétvégi, ünnepnapi és éjszakai munkáért járó pótlékok az órányi minimálbér százalékában vannak meghatározva. Ha nő a minimálbér, ezek is automatikusan vele emelkednek, de ez a kormánynak nem volt elég, ezért százalékosan is jól felemelte őket, vagyis ezek duplán emelkedtek. Uniós összevetésben alacsony az egy órára jutó bruttó bér - Haszon. Így például ma már a vasárnapi munkához a minimálbér 100 százaléka jár bérpótlékként a normál bér mellé, szombaton 50%, éjszakai műszakban 40%, de a rizikós munkakörökben szintén 50%. Mondani sem kell a bérpótlék adó -és járulékköteles, így ez tovább növeli a cégek költségeit, meg az állam bevételeit… Bár az állam bizonyos esetekben ad kedvezményeket, ezek csak 5-10 százalékkal csökkentik a bérpótlék szintjét, ez a drasztikus emelések után gyakorlatilag olyan, mint halottnak a csók. Ha a minimálbér tényleg eléri 2021-től az átlagbér 60%-át, akkor a bérpótlékokkal együtt ez már megoldatlan probléma elé állíthat számos olyan céget, amely három műszakban termel, éjjelenként meg hétvégénkként is.
Akárcsak a gyermek nélküli átlag esetében. A lap szerint jelenség hátterében a gyenge és egyre gyengébb hazai fizetőeszközt kell keresni, ami miatt minden forintban vett növekedés nagy részét elviszi a romló árfolyam. Nyitókép: Jászai Csaba / MTVA / MTI # gazdaság # eurostat # bér # család
És ez még csak a bérköltség, ehhez jönnek a nem bérjellegű kiadások, mint például az étkezési vagy üdülési jegyek. Csakhogy a történetben van még pár csavar. Először is a jelenlegi kormány örökségbe maga után hagy egy új módszert a minmálbér megállapítására: a 2021-től életbe lépő törvénymódosítás szerint a bruttó minimálbér mindig a két évvel azelőtti átlagbér 60%-a lesz. (Ez példátlanul magas szint, az Európai Unióban egy országban sincs ilyen magas arány. ) A 2019-es becsült átlagbért figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a minimálbér jövőre akár 650 euró környékére is nőhet, a munkaadó bérköltségei, vagyis a szuperbruttó bér meg akár 880 eurónál is lehet. A kérdés csak az, hogy a Smernek 12 év kormányzás miért nem volt elég, hogy ezt a rendszert bevezesse, miért 2021-es határidővel akarja ezt megtenni. Miért nem a választások előttre időzítette ezt a népszerű lépést? Friss KSH adat: Ennyi most a havi átlagos bruttó bér Magyarországon - alon.hu. A válasz nyilván az, hogy maga is félt ennek a hatásaitól. Sok munkáltató számára ezek a költségek már megfizethetetlenek lennének és valószínűleg elbocsátásokra kerülne sor.