Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt. 4 ápr 2018 A könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál kötelező. A számviteli törvény ugyanakkor mentesíti a vállalkozót a kötelezettség alól, ha a megelőző két üzleti év átlagában a nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A kivételek alól is vannak kivételek. A fenti mentesítés nem alkalmazható a következő esetekben: ha a könyvvizsgálatot külön jogszabály írja elő (pl. Könyvvizsgáló Kötelező Alkalmazása, Kötelező Biztosítás Kalkulátor. : nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a Ptk., felszámolói névjegyzékbe felvett társaságnál a Csődtv. alapján), takarékszövetkezetnél, konszolidálásba bevont vállalkozásnál, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál (pl. : tőzsdei cégnél), annál a vállalkozónál, aki a megbízható és való összkép érdekében – könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltér a számviteli előírásoktól, annál a vállalkozónál, akinek az üzleti év fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.
Ezek is érdekelhetik KATA: kisadózó vállalkozások tételes adója Mértéke: főállású kisadózó után 50. 000 Ft/hó főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25. 000 Ft/hó választás alapján, magasabb összegű adó mértéke 75. 000 [... ] 2017. szeptember 29-ig a székhelyszolgáltatás igénybevételét és a székhelyszolgáltatást nyújtó adatait be kell jelenteni a NAV felé. Székhelyszolgáltatónak minősül: aki üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó [... ] A lakhatási támogatás havi értékeként a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, a munkáltató által bérelt [... Jövőre kötelező lesz az új könyvvizsgálati standardok alkalmazása. ] Böngéssze bejegyzéseinket kategóriák szerint: Iratkozzon fel Egyperces rovatunkra: Üzenjen nekünk egyszerűen. Ha kérdése van, vagy bármely szolgáltatásunkat szeretné megismerni várjuk levelét. Kattintson ide
Nézzük meg, hogy mi is a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló (és a konszolidált beszámoló) a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és megbízható és valós képet ad-e a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, és a működés eredményéről. Kinek kötelező a könyvvizsgálat? - BSPL Könyvelőiroda. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat, azonban a törvény lehetőséget ad mentesítésekre bizonyos esetekben. Ha a könyvvizsgálat mégsem lenne kötelező, a vállalkozó dönthet úgy, hogy a beszámolóját könyvvizsgáltatja. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Ha a két feltétel közül bármelyik nem teljesül, úgy kötelezővé válik a könyvvizsgálat az adott üzleti évre.
tv. ), valamint még a cégtörvény vonatkozó előírásai alapján milyen következtetésre lehet jutni a feltett kérdéssel kapcsolatban. A kérdés arra vonatkozik, hogy amennyiben a társaság legfőbb szerve állandó könyvvizsgálót választott, holott a számviteli törvény alapján a társaság nem kötelezett az éves beszámoló könyvvizsgálatára, ebben az esetben is be kell-e jegyeztetni a cégnyilvántartásba a megválasztott állandó könyvvizsgálót. Ennek a pontosításnak annyiban van jelentősége, hogy az említett négy jogszabály más-más szempontból és így eltérő fogalmakat használva közelíti meg az éves beszámoló könyvvizsgálatára és a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat. (Ezekre részletesebben később térek ki. ) Az említett négy törvényben foglalt szabályozás, értelmezésem szerint, úgy épül egymásra, hogy a Ptk. rögzíti a legfőbb szerv által megválasztott állandó könyvvizsgáló feladatát (így tehát a jogszabály által előírt könyvvizsgálói feladatot), a cégtörvény pedig azt, hogy a megválasztott könyvvizsgáló adatait fel kell tüntetni a cégnyilvántartásban; mindezek függetlenek attól, hogy a társaság a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett-e vagy sem; a számviteli törvény által meghatározott cégméret esetén minden esetben kötelező könyvvizsgálót választani és megbízni az éves beszámoló felülvizsgálatával, melynek során a Ptk.
A számviteli törvény a nevesített kivételektől eltekintve minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó számára kötelezővé teszi a magyar számviteli szabályok szerint összeállított éves beszámolója könyvvizsgálatát. Semmi nem tiltja azonban, hogy a mentesülő vállalkozók a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozókhoz hasonlóan könyvvizsgálót bízzanak meg beszámolójuk felülvizsgálatával. A törvény felmentést ad a könyvvizsgálati kötelezettség alól, ha a kérdéses üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves szinten számított nettó árbevétele a 300 millió Ft-ot, alkalmazotti létszáma pedig az 50 főt nem haladta meg. Fontos kiemelni, hogy e két feltételnek egyszerre teljesülnie kell a mentességhez. Amennyiben ezek adatok nem állnak rendelkezésre (mert például a vállalkozót jogelőd nélkül alapították), akkor a tárgyévi várható adatokat, illetve – ha ilyen rendelkezésre áll – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Vannak azonban olyan esetek, amikor a fenti mentességek nem alkalmazhatóak, mert például a könyvvizsgálatot külön jogszabály írja elő, vagy a vállalkozót konszolidálásba vonják be, esetleg abban a nagyon ritka esetben, amikor a megbízható és valós összkép érdekében eltér a számviteli törvény előírásaitól, de ugyanúgy nem alkalmazhatják takarékszövetkezetek, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepei és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók sem.