Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj. [Részletek] - Babits Mihály Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. [Részletek] - Babits Mihály Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa, mint fához a levél, hulltomig kapcsolva, mert nem madár vagyok, hanem csak falevél, mely ha fája kidölt sokáig ő sem él. [Részletek] - Babits Mihály Karácsony csenget a szörnyű télbenAlig hallom csengését. Sárgaarcokat látok a hóversébens koldus kezeket reszketni, ujjaikonkékül gyűrűk nyoma, s torkomatfojtja az ünnepek kalácsa. Babits Mihály Idézetek. [Részletek] - Babits Mihály Szerelemben egyesültünk, mint folyammal bús patak. Testem teste, vérem vére: mi vagyok én nélküle? [Részletek] - Babits Mihály Végig a városon nem csilingel a szán, mint gőzölög a hó fázó lovak hátán. A kocsit gép vonja. Angyalok elszálló csengője se csengeta fehér utcákon. Jézuska pénzért... [Részletek] - Babits Mihály Sose törjön félre kedved csizmasarka, Legyen örömödnek bugyogója tarka, Ne legyen életed rövid, mint nyúl farka, A sorsnak irántad ne legyen szűk ldogságod fénye legyen szép... [Részletek] - Arany János Ha valakivel valami igazán súlyos tragédia történik, akkor az élete már sosem lesz olyan, mint korábban.
Szenvedésre lettünk mi. Szenvedni annyi, mint diadalt aratni. S bejártam így a multat bejártam a jelent s mit bölcseink tanultak jól tudtam, mit jelent de célt seholse leltem és vágyam egyre rág: mily végtelen a lelkem s mily véges a világ! Az olvasás is gondolkozás, s az írás is beszéd. Az ember szavakkal gondolkodik, és szavakkal cselekszik. Babits mihály idézetek. A művelt ember gondolatokkal küzd, szavakkal csatázik. A leghatalmasabb fegyver a gondolat és a szó. A történelem: gondolatok csatái, s gyakran szavak győzelmei. Az édes tiszta tűz, mely kedvesed szemében oly szelíden ragyog, az áldott enyhe tűz, mely bárkinek öröm, tenéked átok épen, mi mást mulatni vonz, téged tépődni űz, mi másnak lelket ád, tenéked lelked rágja, kínpadi láng neked, mi másnak szent sugár. Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. Útjaidat akármerre bolygod, egy országot hordozol magaddal, veled jön egy makacs íz, egy halk dal... Ami valóság volna tán, úgy tekintem, mint a felhőket és járok a semmik után.
Az elbocsátott vad Csillag után Ősz és tavasz között 5. "Méla Halál, te nagy Szüretelő, jöjj, hozd a kést, puttonnyal kösd a hátad, és halkan nyisd a Pince ajtaját! " Aestati Hiems Őszi pincézés Szüret előtt 6. "Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. " Himnusz Irishez In Horatium Óda a bűnhöz Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre