Ady Endre idézet: "Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit aki különb mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen mintha itt sem lettünk volna. Ady endre idézetek fiuknak. " | Híres emberek ídzetei
A szívet legyőzni nem lehet. Nem talál annyi boldogságot egy végigjátszott életben, mint egy átérzett percben. [Részletek] - Ady Endre A te napod, a te virágod Ejté meg egykor lelkemet; Azt a napot, azt a virágot Feledni nékem nem lehet! Ébredő szív első szerelme, Van-e ki téged elfeledne?... Van-e ki téged eltemet?... [Részletek] - Ady Endre A vágy sóhaj lett nemsoká: Szeretet szárnyán merre szálljon? Nincsen rokonszív, nincs hová! [Részletek] - Ady Endre A vén Nap leesett mosolygón, Föllélegzett egész világ: Nem valók az izzadt mezőkre Eféle bolond és nagyszerü, Szent, égi komédiák. Ady endre idézetek az életről. [Részletek] - Ady Endre A zseni tévedhet legnagyobbat. (... ) Az igazi talentumnak, ha szerencsétlen, joga van az igazságtalansághoz. De mégis, milyen szép volna, ha életükben tudnák szeretni egymást azok a... [Részletek] - Ady Endre Adás, igéret, tilalom, Parancsolat avagy alázat, Ki leszel, mikor ujra látlak? [Részletek] - Ady Endre Add nekem a te szemeidet, Amelyek ölnek, égnek, vágynak, Amelyek engem szépnek látnak.
A Mánál mindig különb Holnap. Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap. Kacagni nehéz, sírni könnyebb: Mikor én nagyokat kacagok, Dermedten menekülnek Szívembe vissza a könnyek. A szív az üzlet leghitványabb tárgya S eladják mégis minden szent hevét. Akad vevő rá, egymást licitálja, Hogy a holmit atomként szedje szét. Folyik a vásár harsogó zsivajban, Az egyik kinál, másik meg veszen, Csak néhol egy-egy végképen kiárult, Kifosztott lélek zokog csendesen. Mert az a hit, Nem olyan nagy hit, Mint aki volt És a szívem valami újért sikolt. Beteg a szívem, beteg a lelkem, nincs nyugalmam, hitem, nem érez a szívem. Hazug a mosoly az ajkamon, nem őszinte egy kacagásom, feledni tudnék, s nem tudok... Ady Endre - Válogatott versek. beteg vagyok, nagyon beteg, talán a szívem fáj, talán a szívem halt meg. Óh, istennek nagyszerű teremtményei a nők. Érdemes értük élni. De leginkább csak azokért, akiket még nem ismerünk. És mindenek fölött azokért, akiket sohse fogunk megismerni. Ha van lelked a szakításhoz, Ha van erőd a feledéshez: Szakíts, feledj!...
( 35-40. sor) Paul Verlaine álma Álmodom egy nőről, akit nem ismerek, Forró és különös, áldott, nagy Látomás, Aki sohasem egy s aki sohase más, Aki engem megért, aki engem szeret. A Szajna partján A Szajna partján él a Másik, Az is én vagyok, én vagyok, Két életet él két alakban Egy halott. Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. Ady Endre: A magyar tanítókhoz » Virágot egy mosolyért idézetek, versek. (1. és 4. ) A Hortobágy poétája Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében, A csorda-népek lelegelték. (1-2. )
(9-11. sor) Sóhajtás a hajnalban Mennyi arany cseng És mind a másé, Mennyi erő küzd Mennyi asszony van (14-19. sor) Vízió a lápon Ez itt a láp világa. Szürke, Silány, szegény világ. (1-2. sor) Vagyok fény-ember ködbe bújva, Vagyok veszteglő akarat, vagyok a láplakók csodája, Ki fényre termett s itt marad, (15-18. sor) Harc a Nagyúrral Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom. (1. ) Új Vizeken járok Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze: Én nem leszek a szürkék hegedőse. (4-5. ) A Gare de l' Esten Reggelre én már messze futok S bomlottan sírok valahol: Szép ámulások szent városa, Páris, isten veled. (19-20. sor) Elátkozott hely. Nekem: hazám. A naptalan Kelet. Ady Endre idézetek. Mégis megyek. Visszakövetel A sorsom. S aztán meghalok, Megölnek a daltalan szivek S a vad pézsma-szagok.