Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. című verse egyes feltevések szerint 1796 körül keletkezett, majd a végleges változat (a nyomtatásban is megjelenő szöveg) 1810-ben készült el. Valószínűleg ez Berzsenyi legkorábbi és leghosszabb ideig csiszolgatott alkotása. Egyike volt annak a három versnek, amelyet Kis János elküldött Kazinczynak. Sok szállal kötődik a hagyományhoz, mintája Horatius A rómaiakhoz című ódája, melynek témája a rómaiak elkorcsosulása. Ugyanakkor maga a vers is meghatározóan hagyományteremtő (kérdésfelvetéseit a későbbi korok többször újraértelmezték, pl. a reformkor romantikus költészete, Kölcsey és Vörösmarty, valamint a 20. Berzsenyi daniel a magyarokhoz. századi magyar líra, Ady Endre és Illyés Gyula). A nemzeti gondolat már Bessenyei fellépésétől, sőt, már Zrínyi Miklós munkásságától kezdve jelen van a magyar irodalomban. De ezt a vetületét, a dicső múlt és a romló jelen szembeállítását csak a felvilágosodás kora hozta be a magyar lírába. A magyarság sorsáért való mély aggodalom Berzsenyi versében fogalmazódik meg először átható erővel.
Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti. Egy nap lerontá Prusszia trónusát, A balti partot s Ádria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei, A Dardanellák bércei dörgenek, A népek érckorláti dőlnek, S a zabolák s kötelek szakadnak. Te Títusoddal hajdani őseid Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk A bölcs tanács s kormány figyelmén Állni-tudó legyen a habok közt. Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély, Nem félek. A kürt harsogását, A nyihogó paripák szökését Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Berzsenyi daniel a magyarokhoz . Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt hiressé. 1807
"Romlásnak indult" -- "hajdan erõs"indulatos számonkérõ hangnem jellemzi az indítást. ("Nem látod, Árpád népe miként fajul? ") A vers címzettje: a magyar, a nemzet, amelyhez egyes szám 2. személyben szól Ezzel a mű dramatizált monológgá válik. 2. vsz A múlt kemény helytállását idézi Nem idilli aranykor volt, hanem "vérzivatarok" és testvérviszályok dúlták az országot. (Buda vára itt a nemzeti lét, a függetlenség jelképeként szerepel). Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz c. költeményének elemzése | doksi.net. 3. vsz Figyelmeztetése szerint ezt a várat szórja el most a jelen, rombolja le a "veszni tért" erkölcs, s az "undok vipera- fajzatok". 4-5-6. vsz Három versszakon át a múlt bizonyító tényei sorakoznak Lényege: a nagyság és erõ, a veszélyekkel büszkén szembeszálló rendíthetetlenség szilárd alapja a régi erkölcs volt. 7-10. vsz A következõ négy versszak fájdalmas önostorozás, a jelen bûneinek itt olvashatjuk legbõvebb felsorolását: - a belsõ szétzüllést - a tiszta erkölcs eltûnését - a gyönyörhajhászó elkorcsosodást - a hagyományok megvetését - az anyanyelv elhagyását.
Fő hangnembeli változatok: patetikus (1-2. versszak), ironikus (9-10. versszak), elégikus (13-14. versszak). A beszélő lelkiállapota izgatott, indulatoktól fűtött (ez zaklatottá teszi az egyébként szabályos gondolatmenetet). Típus a: idő-és értékszembesítő költemény. Stílus a: klasszicista. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4