ELADÓ/KIADÓ Ugyan a fiatalabb generációknak már igen távolinak tűnik 1984, de a szocreál panel lakótelepek között mégis a legfiatalabbnak számít a Pók Utcai Lakótelep. A telep hangulata nem igazán hasonlít más nagyobb lakótelepekre, mert sok tekintetben már a mai modern lakóparkok egyes jegyeit hordozza a telep felépítése. Öt éven át, három ütemben épült fel a kilencven darab más-más típusú igen csak szellősen felhúzott társasház. Az épületek között nem csak a távolságok kellően nagyok, de a parkosítás szintje és minősége is jócskán felülmúlja egy klasszikus panel lakótelepét. Sok-sok zöld és sátortető Mivel az építése a rendszerváltáskor fejeződött be, így már sátortetős (cserépfedéses) panelház is igen sok van. Ez utóbbiakban (két-három emeletesek) már a lakások elosztása is sokkal modernebb, élhetőbb, így például a nappalik mérete is nagyobb, mint a tízemeletesekben. Ugyanakkor a modernebb épületekben éppen ezért a további szobáknak kevesebb hely jut. Tehát azonos méret mellett három vagy négy szoba helyett összesen két és fél szobát találunk a nagyobb lakásokban.
Fölfedezi az utcát. Errefelé ez nem is annyira utca, mint inkább parkok laza és szövevényes hálózata, az egykori mocsaras vidék jellegzetes növényzetével és az időközben beültetett többivel. Utoljára a tavalyi önkormányzati választás előtti sürgés-forgásban tört ki az ültetési láz, hálistennek a nyáron guruló, télen szánkózó domb alsó pereménél már csak az ültetőgödrök kiásására jutott idő, fa nem került bele, így a gyerekek ép bőrrel megúszták a városatyák ad-hoc ötletelését. Tulajdonképpen az eredeti mocsári, és a telep építése idején beültetett növényzet tökéletesen működik, kiegészülve a kertre vágyó panellakók spontán virágosítási rohamával, ami a karantén ideje alatt hetente újabb ágyásokkal örvendezteti meg a sétálókat. Az ösztönkertészet, ami eddig a ház előtti kis zöld szegélyre szorult, most óvatosan átlépte az enyém-tiéd bizonytalan határát, és az úgynevezett köztéren is megjelent. A zárlat tehát – ahogy ez a szélsőségekkel lenni szokott – megtalálta a maga ellentétpárját, és a lakótelepiek, magukat is meglepve, kiléptek komfortzónájukból: a köztereken olyan élethelyzeteket kezdeményeztek, amelyeket azelőtt (legalábbis a rendszerváltás óta biztosan) valamiféle íratlan tabu nyomott el.
Pest megyei települések (ÚJ)
Minden vágyad egy saját otthon? Nézzük meg, milyen lehetőségeid vannak! (x) Ahogy korábban bemutattuk, a budapesti ingatlanpiacon 2008 és 2013 volt a két fordulópont: a tíz évvel ezelőtti válság után hosszú pangás kezdődött, öt évig nagyon kevés lakásvásárlás és folyamatosan csökkenő árak jellemezték a piacot. Az utóbbi öt-hat évben viszont hatalmas árrobbanás kezdődött. Ez így volt a paneleknél is, de az egyes kerületekben teljesen máshogyan jelentkeztek a hatások. A józsefvárosi panelek – itt a Szigony és a Práter utca környékére kell gondolni – szenvedték meg a legjobban a gazdasági válságot, viszont, valószínűleg a belvárosi elhelyezkedésnek köszönhetően a fellendülés is itt volt a legnagyobb: már 2017-ben is 2, 5-szer annyit kellett fizetni egy négyzetméterért, mint 2013-ban. Óbudán, Újbudán és Angyalföldön viselte meg a válság a legkevésbé a paneleket, míg az áremelkedés Ferencvárosban, Mátyásföldön és Pesterzsébeten volt a legcsekélyebb – igaz, ez utóbbi kerületekben inkább csak elszórtan vannak panelházak.