A Hunyadiak dicsősége, a "várak királya" Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve a "várak királya". A Vajdahunyad csúnya, ipari városa fölé emelkedő dombon büszkén trónoló sasfészek hat évszázad történelmének emlékét őrzi és hirdeti, nemcsak a Hunyadiakét, hanem erdélyi fejedelmek és hányatott sorsú családokét is. Vajdahunyad vára :: Magyar Földön. Ez a vár szolgált mintául a sokak számára ismert, az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a Városligetben épült Vajdahunyadvár megmintázására. A vár története A tatárjárás után épült fel az a vár, melyet Zsigmond király adományozott Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. Érdekes módon az adománylevél már külön megemlítette az akkor hároméves kisfiút, Hunyadi Jánost. A pletykák szerint Zsigmond királyfeltűnően önzetlen támogatása hátterében az állhatott, hogy Hunyadi János az ő törvénytelen fia volt.
Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban. A vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki. Az 1896-os milleniumi kiállítás Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoport ja jelentős részben a vajdahunyadi vár részleteinek utánzatából áll. Az ún. Vajdahunyad vára előbb fából épült föl a budapesti Városligetben, majd a nagy siker miatt Alpár 1908-ig kőből újraépítette. Tartalmazza többek között a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát. Vajdahunyad Vára. A vár bejárása Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. Baloldalt, a város felőli parton építtette Bethlen a huszárvárat, amelyben hajdan raktárak, a tiszttartók helységei és a vadászkutyák óljai álltak. A Kaputorony az 1440-es években épült, korábban a bejárás pont az ellenkező oldalon, a várudvar déli sarkában található Ókaputorny on át esett a várba.
Vajdahunyad (Hunedoara) városának D-i szélén, a Hunyadiak történelmi nevezetességű családi várának közelében, a Cserna és a Zalasd összefolyása felett emelkedő 319 m magas Szentpéter-hegyen fekszik a korai Árpád-korban épült Óhunyad vára. Erről Bóna István "az Árpádok korai várai" című, 1998-ban megjelent kötetében az alábbiakat írja: "Ó-Hunyadvárnak nincs köze a Hunyadiak Vajdahunyad várához. A várnép I. István korában nyitott temetője itt 1908 - 1913 óta ismert, a hosszovális alakú 220 x 70 m-es sáncvárat azonban először csak 1988-ban közölték, a magyar történészek 1989 előtt nem is ismerhették, régész is csak kevés tudott róla. Az egyik történészi irányzat a honfoglaláskori "Hétvár" egyikének véli a gótikus vár képzelt elődjét, a Bar-Kalan nemzetség I. Vajdahunyad - A Hunyadiak ősi fészke. Istvántól kisajátított várának, amelynek új névadója lett volna az első ispán, Hunod. A "realista" irányzat az első okleveles említésből (1256/76) kiindulva, ugyanezt a várat és a megyét tatárjárás utáninak tartja, míg a "földhözragadt" régészet ezúttal is az István-kori önálló ispáni vár létezését igazolta. "
Vajdahunyad (románul Hunedoara), egykor Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásának székhelye, ma megyei jogú város Romániában, Hunyad megyében.
Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek "visszaalakítani" a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban. Forrás: wikipédia
Henrik életét bemutató nagyszabású történelmi film munkái folytak. Bővebben: ITT olvashat!
A gazdag európai országokhoz képest sehol sem vagyunk, a régióban viszont... Azok, akik az elektromos autózás témájában otthonosan mozognak egészen biztosan felkapták a fejüket a cikk címe láttán és rögtön arra gondoltak, hogy attól függ melyik az a béka. Kiadták az első zöld rendszámokat Magyarországon, amelyekkel az elektromos autóknak járó kedvezményeket is igénybe lehet majd venni. A legelső, környezetkímélő autók megkülönböztetésére szánt rendszámot egy BMW i3 kapta, amely a Wallis Duna Kft. tulajdona – közölte a Jedlik Ányos Klaszter, amelynek ügyvezetője, Bottyán Balázs egy emléklapot is átadott az első zöld rendszám tulajdonosának. A klaszter szeptember 30-án adta át a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a ösztönző intézkedéseket és kedvezményeket tartalmazó javaslatcsomagot. A minisztérium november 30-ig nyújtja be a véglegesnek szánt jogszabály-módosításokat. A hatósági adatok szerint október elseje óta már kilenc zöld rendszámot adtak ki. © Jedlik Ányos Klaszter További hasznos információkért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
A buszsávot például itthon nem használhatják a környezetkímélő autók (Nyugat-Európában amúgy sok helyen igen), és nyilván a mozgássérült parkolóhelyekre sem állhatnak be. Autópályadíjat is kell fizetniük a zöld rendszámos autók tulajdonosainak. Az biztos, hogy a hazai megoldás meglehetősen egyedi, máshol nem jelzik ennyire látványosan, hogy környezetbarátabb hajtású autó vesz részt a forgalomban. Ugyanakkor az is látszik, hogy a törvényhozásnak lépést kell tartania a technológia fejlődésével, hiszen a zöld rendszámmal kapcsolatos szabályozás megalkotásakor a feltételrendszert még valóban kevés modell tudta teljesíteni, mára azonban (elsősorban a plug-in hibridek terjedésével) ez megváltozott, szinte minden márka kínálatában találunk ilyen gépkocsit (ahol nem, ott a közeljövőben érkezik), így megérett a helyzet arra, hogy a zöld rendszámhoz való jutás kritériumai szigorodjanak.