A gloriette kisebb pavilon- vagy belvedereszerű épület egy parkban. [1] A legismertebb ilyen alkotás a bécsi schönbrunni kastély kertjében álló Gloriette épület, amelyet 1775 -ben emeltek, és később étterem és díszterem volt benne, majd I. Ferenc József császár reggelizőszobája. Az éttermet a Monarchia korának végéig használták. Ma kávéház van benne, amely kilátóként is szolgál, remek bécsi panorámával. Államalapítás - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Az épület homlokzatán a következő szöveg olvasható: "JOSEPHO II. AUGUSTO ET MARIA THERESIA IMPERANTIB[us] MDCCLXXV" (II. József és Mária Terézia uralkodása alatt emelve, 1775) A fertőbozi Gloriette kilátó a Fertő tóval a háttérben. A pestszentlőrinci Gloriett névadója Szerkesztés 1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pesten, ebből az alkalomból tartottak katonai parádét Szent-Lőrinc pusztán. Ferenc magyar király, I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király a mai Gilice téren emelt kilátóból (gloriett) szemlélte a parádét.
A néphagyomány szerint a csákvári merénylő miatt nem érte el soha Csákvárt a vasút. Érdekességként megemlíthető, hogy Ferenc József a várfalat, ahol megtámadták, még abban az évben földig romboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút. Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb uralkodóink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848/49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott. Ferenc József Uralkodása. Hosszú uralkodása során hét alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet A kísérlet nem sikerült, részint a közbelépő Maximilian O'Donnel őrnagy, valamint Josef Ettenreich bécsi mészáros, részint pedig a kikeményített, magas gallér miatt. A seb így is súlyos sérülést okozott a császárnak, sokáig tartottak az orvosok attól is, hogy megvakul. A Wiener Zeitung még aznap délután külön számban adott híradást az esetről: "Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet.
Az 1849. március 4-én Olmützben kihirdetett oktrojált alkotmány megszüntette Magyarország önállóságát, és teljesen beolvasztotta a centralizált Habsburg Birodalomba. A magyar honvédsereg dicsőséges tavaszi hadjárata után Ferenc József a birodalom megmentése érdekében személyesen, megalázkodva kért orosz segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez. Magyarország gyors és véres "pacifikálása" után hozzálátott a birodalom átszervezéséhez: az alkotmányt sutba vágták, a császár néhány tanácsadójára, a rendőrségre és a hadseregre támaszkodva intézte az ügyeket. Az utolsó pillanatban dőlt el, hogy Ferenc József nem II. Ferenc néven lép trónra » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Nem túl eredményesen: a krími háborúban elszigetelte országát, majd 1859-ben a francia-olasz háborúban hiába állt a hadak élére, súlyos vereséget szenvedett Solferinónál. Mindezek hatására 1860-ban föderatív jellegű alkotmányt "ajándékozott" népeinek, de a magyarok passzív ellenállása folytatódott. Az 1866-os porosz-osztrák háború, a königgrätzi csatavesztés aztán nyilvánvalóvá tette, hogy a német egység nem osztrák vezetéssel jön létre, és Ausztria elvesztette itáliai birtokait is, elkerülhetetlenné vált a birodalom lényegi átalakítása.
1848-tól osztrák császár, 1867-től magyar király 18 évesen, az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc alatt vette át nagybátyjától a trónt. Uralmának konszolidálásához az orosz cár segítségét kellett igénybe vennie. A szabadságharcosokkal szembeni kíméletlenségét a magyarok a mai napig nem bocsátották meg neki. Egész életét birodalma szolgálatának szentelte. Fáradhatatlan munkabírással, a kormányzati feladatok lelkiismeretes végzésével példát mutatott kötelességteljesítésből és alázatból. Hosszú uralkodása alatt megőrizte birodalmának egységét és a benne élő 11 nemzetiség közötti békét. Alattvalói között nem tett különbséget, és nem engedett sem vallási, sem etnikai alapú üldözést. Birodalmát a mozdulatlanságra és a törékeny egyensúlyok közötti harmóniára alapozta. Szigorú napirend szerint élt. Ferenc jozsef uralkodasa. Egyetlen igazi kedvtelése a vadászat volt. Kerülte a fényűzést – nem szívott drága szivarokat, egyszerűen étkezett. Uralkodása alatt Bécs, a császárváros, majd a magyarokkal való kiegyezés után az egyesülő Budapest is virágzásnak indult.
~ jelentős személyes szerepet játszott a kiegyezés létrehozásában. A dualizmust a Monarchia végleges politikai keretének tekintette és egész további uralkodása során szívós küzdelmet folytatott minden törekvés ellen, amely a dualizmus kereteit a polgári alkotmányosság és a Monarchiát alkotó népek önrendelkezésének érvényesítése irányába tovább akarta fejleszteni. Az 1900-as évek elején határozottan fellépett a m. uralkodó osztályok jelentős részének fokozott önállósági törekvései ellen, amelyek kikezdték a dualizmus alapját képező közös ügyeket, s e téren is teljes önállóságot követeltek: önálló m. vámterületet, önálló m. bankot és önálló m. hadsereget, v. legalábbis a m. vezényleti nyelv bevezetését a közös hadsereg m. egységeinél. Különösen ez utóbbi kérdésben volt hajthatatlan. 1903. szept. 16-án a galíciai Chlopy községben, egy hadgyakorlat alkalmával kiadott, nagy vihart kavaró hadparancsában energikusan állást foglalt a közös hadsereg intézménye mellett, válaszként a m. ellenzéknek a m. vezényleti nyelv bevezetésére irányuló követelésére.