Közel harminc százalékkal növekedett meg a tinédzserek által elkövetett öngyilkosságok száma az Egyesült Államokban a Tizenhárom okom volt (13 Reasons Why) című sorozat megjelenését követő hónapban, írja az MTI egy amerikai kutatás eredményei nyomán. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet támogatásával készült tanulmány az öngyilkosság kérdésével foglalkozó tini-drámasorozatot hozta összefüggésbe azzal, hogy 2017 áprilisában 28, 9 százalékkal emelkedett meg az öngyilkosságok száma a 10 és 17 év közötti amerikai fiatalok körében. A tanulmány szerint az érintett korcsoportban 2017 áprilisa és decembere között megközelítőleg 195-tel több öngyilkosság történt, mint amennyi a korábbi adatok alapján megjósolható lett volna. A sorozat Jay Asher Tizenhárom okom volt című regénye alapján készült, amely egy olyan kamasz történetét mondja el, aki mielőtt felvágná az ereit, egy doboznyi kazettán meséli el azt a 13 okot, amellyel a döntését indokolja. A kutatók elismerték: a hétfőn közzétett tanulmánynak vannak korlátai, hiszen nem tudtak közvetlen kapcsolatot mutatni a Netflix sorozata és az öngyilkosságok számának megugrása között, illetve nem tudtak más tényezőket kizárni.
Gondolt a hátrahagyott szeretteire és ellenségeire, nem elégedett meg egy búcsú levéllel, hanem 13 társát okolta. Mivel most a spoilereket nagy ívben kerülöm, nem sorolnám fel őket, elég annyi, hogy nem az összes fekete és fehér. Nem mindenki követett el főben járó bűnt Hannah ellen, néha elég volt egy rossz szó, hogy magányosnak és elszigeteltnek érezze magát. Ez teljesen érthető, de később beigazolódik, milyen lavinát indított el a megtervezett, előre dokumentált halával. A sorozat közben többször felmerült bennem, hogy sokan az érintettek közül nem érdemelték meg, hogy bekerüljenek a körbe, és egy életre sérüljenek. A felelősöket persze folyamatosan keresik a kívülállók, azaz a szülők és az iskola. A szülők végig értetlenül állnak a történtek előtt, életvidámnak ismerték a lányukat, nem szuicidnak, lassan jönnek csak rá, hogy tulajdonképpen nem ismerték Hannah-t. Próbálnak iskolai barátokba kapaszkodni, és a gimnáziumot bíróság elé állítani. Aktuális, 21. századi kérdéseket vitat meg a Tizenhárom okom volt rá, méghozzá nagyon realisztikusan.
Tizenhárom ok nélkül Publikálva 2018. május 19. 14:01 A Jay Asher Tizenhárom okom volt rá című regényét feldolgozó sorozat tavalyi első évada rengeteg indulatot váltott ki, beszélgetést indított útjára, felhívta a figyelmet egy létező, de nem elég komolyan vett problémára. Úgy járta be az öngyilkosság témakörét, hogy nem riadt vissza semmilyen tabutól, és bár távolról sem volt tökéletes, a betöltött szerepe okán rendkívül fontos alkotás lett. A siker láttán gyorsan eldőlt, hogy érkezik a második évad, de azonnal felmerült a kérdés, hogy vajon van-e ennek létjogosultsága, kell-e folytatni azt, ami bár hagyott maga mögött elvarratlan szálakat, mégis kerek egész volt, és szinte teljes egészében feldolgozta az alapjául szolgáló regényt. Most már tudjuk a választ. Nem túl nagy meglepetésre a második évad minden perce azt tette világossá, hogy nem tizenhárom, de egyetlen értelmes oka nincs annak, hogy elkészült. A szolgálólány meséjének második évadához hasonlóan érezhető, hogy nem az elmondani kívánt tartalom, hanem a mindent a sikerek és anyagiak tengelyére felfűző producerek hívták életre, ám míg a Margaret Atwood regényét továbbgondoló sorozat nem fut teljesen vakvágányra, addig a Netflix égisze alatt elkészült folytatás totális kudarc.
Clay ezután egész éjszaka a várost járja, a kazettákat hallgatja és megtudja az igazságot a lány halálával kapcsolatban. [1] Magyarul [ szerkesztés] Tizenhárom okom volt... ; ford. Farkas Orsolya; Könyvmolyképző, Szeged, 2010 ( Vörös pöttyös könyvek) Filmadaptáció [ szerkesztés] 2011. február 8-án bejelentette a Universal Pictures, hogy megvette a jogokat a filmkészítéshez, s Selena Gomez játssza majd Hannah Bakert. [2] Végül film helyett sorozat készült, ami 2017-ben jelent meg a Netflixen, Hannah Bakert Katherine Langford játszotta benne. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Orbán Krisztina könyvajánlója, 2017. szeptember 12. A kötet adatlapja
Amikor a néző bekapcsolódik az eseményekbe, főhősünk, Hannah Baker már nem él, de mielőtt véget vetett volna szenvedéseinek, hátrahagyott néhány kazettát az utókornak. A felvételeken, melyek hanganyaga a sorozat narrációjaként is szolgál, egymás után nevezi meg azt a 13 személyt, akik így vagy úgy, de hozzásegítették őt elkeseredett döntéséhez. Ezt a kazettákból álló csomagot találja meg egy nap a bejárati ajtó előtt Clay, akivel együtt a néző is szépen lassan végighalad a felvételeken, és akinek hála első sorból nézhetjük végig, ahogy a kirakós minden darabja helyére kerül. Az első sokk akkor éri a fiatal srácot, amikor rájön, hogy ezeket a kazettákat a megnevezettek adják körbe egymásnak, így előbb vagy utóbb az ő neve is elhangzik. Azonban nem csak Clay az, akit váratlanul ér, hogy Hannah őt is felelősnek tartja, hiszen olyan apró gesztusok, elejtett félmondatok indíthatnak el lavinákat, amikre az ember fel sem kapja a fejét. Egy ártatlan fénykép, egy szórakozásból megírt lista, csupa olyan dolog, ami a legtöbb iskolában teljesen mindennaposnak számít, de míg az egyik fél jól szórakozik a dolgon, addig valaki belepusztul a következményeibe.
A gimnáziumi környezet okán rengeteg szereplőt mozgató sorozat hibátlanul vette az akadályt színészek terén. Fogást egyébként is nehéz találni a 13 Reasons Why egészén, mert rendkívül ügyesen építkezik részről részre, folyamatosan képes fenntartani, sőt, növelni a feszültséget, és úgy beszélni egy rettenetes témáról, hogy az epizódok végén mégis azonnal kéri a néző a következő adagot. A remekül kiválasztott zenék és a múltat a jelennel meglepő ügyességgel összemosó képi megoldások, valamint az egymást érő fordulatok egy percre sem engedik lankadni a figyelmet. A legnagyobb bravúr a téma elegáns és szükségszerűen nyers feldolgozása mellett talán mégis az, hogy a néző nem figyelheti az eseményeket tisztes távolból. Mert aligha akad köztünk bárki, aki ne találkozott volna még hasonló jelenetekkel a való életben. Jobb esetben csak passzív megfigyelőként, rosszabb esetben résztvevőként is találkozhattunk már az iskolai vagy munkahelyi zaklatás különböző formáival, amikről talán nem is gondolnánk, hogy milyen folyamatokat indíthattak be a másik életében.