Felgyorsult a sarki jég olvadása az Arktiszon. Hogyha ez a trend folytatódik, az arktiszi nyarak teljesen jégmentesek lesznek, legkésőbb az évszázad végére. Sarki jégsapkák olvadása by Szilvia Ötvös. Nézd meg térképeinken, hogyan zsugorodik a sarki jég! Kétmillió négyzetkilométerrel volt kisebb az Északi-sarki-óceánt borító jégtakaró 2005 szeptemberében és 2007 augusztusában, mint amennyi a sarki jég átlagos kiterjedése volt 1979 és 2000 között. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt felgyorsult a sarki jég olvadása az 1979 óta, a megfigyelések kezdetétől mért átlagokhoz képest. Hogyha ez a trend folytatódik, az arktiszi nyarak teljesen jégmentesek lesznek. Ez leghamarabb 2013-ban következhet be, de valószínűleg 2030-ig megtörténik; a legoptimistább becslések az évszázad végével számolnak: 2, 44 millió négyzetkilométerrel volt kisebb a sarki jég 2005-ben és 2007-ben, mint 1979-2000 között Az olvadás oka, hogy a globális felmelegedés regionális hatásaként kétszer olyan gyorsan nőnek az évi átlaghőmérsékletek az Arktiszon, mint másutt a Földön.
[KÉTPERCES VIDEÓ] Így olvadt el 35 év alatt az Északi-sarki jég | Euronews De az a tény, hogy kevesebb a jég, térfogatváltozást okoz, hiszen jobban felmelegszik a tenger. Tehát ha nagy, jégmentes felszínek keletkeznek ezeken a területeken télen is, az nagyban hozzájárulhat a tengervíz melegedéséhez. És mivel a levegő alulról melegszik, ha a tenger melegebb, a levegő is melegebb lesz. Ez egy önerősítő, gyorsuló folyamat" - magyarázta a geográfus. Északi-sarki olvadás: sokkal nagyobb a baj, mint gondolták - Infostart.hu. Az orosz tengerparti területeken telente nagy jégtömbök keletkeznek, amelyek a partvidék ásványi anyagait is magukba fagyasztják. Ezek a nagy jégtömbök elindulnak az Északi-sark középső területei felé. A felmelegedés ezt a folyamatot gátolja, tehát a jegek még azelőtt elolvadnak, mielőtt az ásványi anyagokat eljuttathatnák távolabbi területekre. Hogy ez az ökosztisztéma egészére is hatással lehet, arról Nagy Balázs elmondta, főleg a sekély tengeri részeken lehet baj, az orosz tengerek mentén sok száz kilométer hosszan vannak ilyen földrészek. "A sekély vízi üledékképződés és ökoszisztéma változik meg, tehát sokkal több üledék rakódik le már a part közelében, mint ahogy ezt korábban tapasztalták.
"Akárcsak az ember, a jegesmedve sem tudja úszás közben elzárni az orrnyílását, ha egy állat sokáig van a vízben, vagy viharba kerül kevés az esélye a túlélésre. " – magyarázta York. "A fiatal medvék nem elég kövérek, így nincs meg a megfelelő szigetelőréteg, ezért nem bírják túl sokáig a hideg vízben. Miután gyengébbek, mint a szüleik, kevésbé rugalmasak, és nehezebb a fejüket a vízből kitartani. " – mondta el Steve Amstrup természettudós, a Nemzetközi Jegesmedve Társaság vezető tudósa. WWF Magyarország. A légkörben nagymértékben felhalmozódott üvegházhatású gázok miatt egyre erőteljesebben érezhető a klímaváltozás hatása. Az északi sarkvidék jege rohamos gyorsasággal olvad, a még meglévő jégtáblák vastagsága pedig folyamatosan csökken. 1979 óta júniusban volt a második legkisebb a tengerjég borította felület az északi sarkvidéken az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) adatai szerint. A jegesmedvék, amelyek természetüknél fogva nem vízi élőlények, jégen vagy szárazföldön vadásznak, táplálkoznak és kölykeznek. "
Egy hatalmas, 1, 6 GW teljesítményű atomerőművi blokk, mint az európai nyomottvizes reaktor, az EPR 12 milliárd kilowattórát (12 TWh) termelhet, és közel 10 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg a szénhez képest. Ez majdnem ugyanannyi, mint amennyit a teljes dán szélerőműpark állított elő 2017-ben, ami 14, 8 TWh volt. Bárminek a millióját vagy milliárdját nehéz elképzelni, úgyhogy térjünk vissza a megóvott sarkvidéki jéghez! Az 1, 6 GW teljesítményű atomerőművi blokk a szénhez viszonyítva durván egy négyzetméternyi Északi-sarki jeget ment meg másodpercenként. A földgázhoz viszonyítva egy négyzetméternyit minden második másodpercben. A teljes cikk/elemzés az első bekezdésben található linkre kattintva olvasható
Ezt erősíti meg egy új kanadai tanulmány. Az ottawai egyetem Audrée Lemieux vezette kutatócsoportja az Északi-sarkkör legnagyobb tavát, a George Clooney Éjféli ég című filmjéből is ismert Hazent vizsgálta és megállapították: a gleccserolvadás erősödése növeli a kockázatát annak, hogy egy vírus új gazdákra találjon. A tudósok a tó talajából és üledékéből vettek mintákat, és az ezekben található RNS és DNS töredékeket szekventálták. Így találtak rá a vírusokra és potenciális gazdáikra, köztük állatokra, növényekre és gombákra. Ezután egy algoritmust futtattak, amelyet nemrégiben fejlesztett ki egy másik team, és amely képes felmérni egymással kapcsolatban nem álló organizmusok közös fejlődését vagy szimbiózisát. Azok a minták mutatták a vírusterjedés nagyobb kockázatát, amelyeket a tóba ömlő, és a környező gleccserek olvadt jegét szállító mellékfolyók közelében gyűjtöttek – írja a New Scientist. Lemieux elmondta, hogy jelenleg az Északi-sarkkörről elterjedő fertőző betegségek kockázata alacsony, mert a régióban kevés az úgynevezett "hídvektor", amelyek, mint például a moszkitók, más fajokra képesek átadni vírusokat.