– Mielőtt elindult az a sok lépcsőből álló és hosszadalmas jogi folyamat, amelynek végkifejlete a két devizahiteles törvény, illetve a forintosításról szóló jogszabály megszületése volt, a szerződés tisztességtelensége miatt pereskedő devizahitelesek sorra nyerték az eljárásokat. Az említett folyamat végére azonban a törvényhozás a Kúria segítségével szinte minden jogi eszközt kivett a bajba került adósok kezéből, hogy megvédjék érdekeiket és vagyonukat. Szepesházi Péter Devizahitel – Szepesházi Péter: A Devizahiteles Törvények Húzták Ki A Szőnyeget Az Adósok Lába Alól | Magyar Hang. Ezt a helyzetet értékelte az Európai Unió Bírósága (EUB), amikor Szepesházi Péter és más bírók által elé tárt ügyekben a devizahitelesek javára döntött – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csitos Eszter ügyvéd, annak az alkotmánybírósági beadványnak az egyik szerzője, amelyben a devizahiteles törvények EUB által az uniós jogba ütköző passzusainak megsemmisítését kérik. – Az említett magyar jogszabályokban a törvény erejénél fogva úgy rendelkeztek a szerződések sorsáról, hogy az ellentétes volt az adósok érdekeivel. Az EUB döntés ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályok szerint ezt csak abban az esetben teheti meg a jogalkotó, ha azzal a fogyasztó érdekeit képviseli.
Ennek egyik megnyilvánulási formája a devizahitelezés. Semmi nem magyarázza, hogy a bajba kerültek megmentése helyett sorra a bankoknak kedvező döntéseket hozott a kormány, és jogegységi döntéseiben a Kúria is. Azt sem indokolja semmi, hogy miért kellett ilyen sokáig várni a forintosítással és az miért piaci árfolyamon történt. Szerző: Szepesházi Péter « Mérce. Szepesházi Péter arról is beszélt, hogy az Európai Bíróság (EB) egyik döntésével egyértelműen a devizahitelesek mellé állt, eszerint, ha nincs közérthető módon kifejtve az árfolyamkockázat veszélye, akkor a szerződés semmis. A Kúria ezzel szemben egy emlékeztetőben úgy értékel, hogy az eddigi magyar gyakorlat – amely egyébként szembemegy az EB idézett döntésével – helyes. Devizahitel: úgy meg lettünk mentve, hogy a fal adta a másikat | Magyar Hang A magyar kormány minden terhet az állampolgáraira hárított a bankokkal szemben, miközben állítólag épp heroikus szabadságharcot vívott a gonosz pénzintézetek ellen. Eltértek viszont a vélemények, hogy miként lehetne kártalanítani a bajban lévőket.
Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ( PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! – Erős csúsztatásoktól hemzseg a közlemény, amelyet az Európai Unió Bíróságának (EUB) március 14-i, a devizahitelesek számára kedvező döntésével kapcsolatosan kiadott a Kúria. Gazdaság: Az Európai Unió Bírósága a devizahitelesek mellé állt | hvg.hu. Azt egyébként is ki szeretném emelni, hogy a legfelsőbb bírói fórum mostani közleménye senkit semmire nem kötelez – nyilatkozta a Magyar Hangnak az ominózus ügyben az EUB véleményét kikérő egykori bíró. Szepesházi Pétert annak kapcsán kérdeztük, hogy a Kúria közleménye szerint összhangban van az uniós joggal a devizahitelesek számára hátrányos magyarországi bírói gyakorlat. – Először is a közlemény hallgat arról az 54. pontról, amely szerint tilos hazai jogszabállyal pótolni egy szerződést, amennyiben az a fogyasztó érdeke ellen való – emelte ki Szepesházi Péter. HIRDETÉS Az egykori bíró kiemelte, a vonatkozó jogszabályok értelmében a fogyasztó maga döntheti el, hogy mi az érdeke, például a teljes érvénytelenség, helyette ne a bíróság vagy törvény döntse el, tulajdonképpen mi is a legjobb számára.
Nehéz egyszerre az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek mutatkozni, egyben továbbra is a bankközpontú ítélkezést preferálni. Az elmúlt hónapok fejleményei után érdemes újra feltenni a kérdést: tovább szedi-e áldozatait 2020-ban a nemzeti szociális devizahitel-tragédia. Immár kilenc hónap telt el azóta, hogy 2019 áprilisában a hazai igazságszolgáltatás szakmai vezetése és a rossznyelvek szerint a végrehajtó hatalom eljutott arra a pontra, amikor látszatkompromisszumra lett szüksége egy ellentmondás látszólagos feloldásához. Ez az ellentmondás az európai uniós fogyasztóvédelmi jog és azon devizahiteles bírói gyakorlat között feszült, amely 2014 vége óta egyoldalúan kedvez a ma már nem csak külföldi és nem is mindig politikamentes tulajdonosi viszonyokkal bíró pénzintézeteknek és a hallomások szerint egyre nagyobb számban erős emberek strómanjai által irányított ingatlanéhes követeléskezelőknek. Az igazságszolgáltatást uraló szakmai elit nyíltan nem vállalhatta fel, hogy sárba tiporja az EU-jogot, miközben persze egy befolyásos csoportjuk a devizahiteles ügyekben éppen azt tette, és azt teszi.
A Kúrián keresztül hódítja meg a bíróságokat a Fidesz A rendszer működtetői immáron kifejezetten szakmai, ítélkezési eszközökkel is élnek. Az újdonság az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. A legkiszolgáltatottabbak a rendkívüli ítélkezési szünet alatt is a rövidebbet húzzák Kérdő- és felkiáltójelek a koronavírus megfékezése érdekében elrendelt rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatban. Megindult az erjedés: a devizakárosultak esélyeiről Nehéz egyszerre az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek mutatkozni, egyben továbbra is a bankközpontú ítélkezést preferálni. Minden kerülőút az Alkotmánybírósághoz vezet, avagy hogyan keríti be a NER a tisztességes bírói ítélkezést? A salátatörvény fondorlatos elemei a rendes bíróságokat leigázni nem tudó végrehajtó hatalom új harci taktikáját igazolják. Az Országos Bírói Tanácsnak küzdenie, Handó Tündének mennie kell! 2019. május 8-i ülésén az Országos Bírói Tanács úgy döntött, az Országgyűléshez fordult annak érdekében, hogy mozdítsák el az Országos Bírói Hivatal elnökét, Handó Tündét.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Ezenkívül vagy emellett az európai fogyasztóvédelmi irányelveket követve kártérítést kellene teljesíteni az adósok számára az esetleg megromlott lelki és fizikai egészségük, egzisztenciájuk és a jogellenes végrehajtások miatt. Mindezt ma nem ismeri el a magyar kormány, illetve a Kúria. Arra sem kaptunk soha egyértelmű választ, hogy miért devizában számolják azt a hitelt, aminek az adós a vásárláskor csak a forint ellenértékében jut az ingatlanhoz, majd ezt követően az eredeti árfolyamtól elszakadva a deviza mindenkori, hazai pénzben számolt árfolyamán törleszt. Így nem kizárt, hogy ha addig nem rendeznék ebbéli dolgaikat, a Fidesz népszerűsége a 2022-es választás előtt csökkenni fog, de egy későbbi rendszerváltással is jöhet politikai megoldás. Elemzésünk teljes változatát a 168 Óra csütörtökön megjelent számában olvashatják el. Keressék az újságárusoknál! Devizahitel Kúria Magyarország Orbán-kormány Kár Elemzés Részlet Támogassa a Magyar Hangot! Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot!