Ezen az oldalon az összes 11. 05. napi névnapot megtalálod! Idén ez a nap szombati, jövőre vasárnapi mapra esik. Avarka Imre Bertolda Filotea Tétény Töhötöm Zakariás Összesen 7 névnap van ezen a napon. További névnapok november hónapban... Világnapok, ünnepek, november 5. Szent Imre ünnepe Európai kereskedelmi nap Az összes novemberi ünnep megtekintéséhez kattints ide: Ünnepek november
Kiknek kell gyűjteni a kreditpontokat? Kreditpontokat minden regisztrált mérlegképes könyvelőnek gyűjtenie kell. 2013-tól a továbbképzési kötelezettségüket kreditpontok gyűjtésével tudják teljesíteni. Mikortól lehet gyűjteni a kreditpontokat? A kreditpontokat a 2013-as továbbképzési évtől lehet gyűjteni. A 2013-as évtől kezdődően a továbbképzési időszak megegyezik a naptári évvel, tehát január 1-jétől december 31-ig tart. Csütörtök reggeli túlélőcsomag: időjárás, hírek, árfolyamok, névnap (2020. november 5.). A nyilvántartásba vett könyvelőnek a nyilvántartásba vételt követő továbbképzési évtől kezdődően kell továbbképzési kötelezettségét teljesíteni. FONTOS TUDNI, hogy az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából. Mikor kell a továbbképzést a nyilvántartásba vételt megelőzően teljesíteni? Azon könyvviteli szolgáltatást végzők számára, akik korábban már szerepeltek a nyilvántartásban, de valamilyen okból törlésre kerültek, a továbbképzés előzetes teljesítése feltétele az újbóli nyilvántartásba vételnek.
A kormány tavaly november 15-én rendelte el a 480 forintos hatósági árat, amit több lépcsőben legutóbb október 1-jéig hosszabbított meg. Időközben szűkítette a kedvezményes áron vásárlók körét, kirekesztve többek között a nehézgépjárműveket, a külföldi kisteherautókat és a külföldi rendszámú személyautókat is. Az ügyvezető szerint a piacon már arról szólnak a hírek, hogy további szűkítések várhatók, de ennek irányáról egyelőre semmit sem tudni.
Felfüggesztett börtönt kaphat az ügy 23 éves vádlottja. A Berettyóújfalui Járási Ügyészség minősített lopás bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki munkáltatója széfjéből lopott el jelentős pénzösszeget, tájékoztatott közleményben a megyei főügyészség. Azt írják, a 23 éves vádlott 2021 augusztusától bolti eladóként dolgozott egy gazdasági társaság derecskei telephelyén. Tudomására jutott, hogy a cég egyik munkatársa november végén nagyobb összegű eurót tett a telephelyen lévő, számkódos széfbe. Névnapok november hónap 5 napján. A férfi kifigyelte a kódot, és november végétől december közepéig, két hét alatt négy alkalommal különböző összegeket lopott el a lemezszekrényből. A vádlott összesen 16. 500 euró készpénzt vett ki a széfből, amit minden alkalommal átváltott forintra – áll a híradásban. A vádlott a lopással több mint hatmillió forint kárt okozott, aminek a fele megtérült, a nyomozást végző Berettyóújfalui Rendőrkapitányság a pénzt lefoglalta, és visszaadta a sértettnek. A sértett gazdasági társaság a nyomozás során kérte a fennmaradó kárának megtérítését.
Ezek mellett helyet kapnak azok a jogok és kötelezettségek is a szerződésben, amelyek megilletik őket, illetve melyeknek eleget kell tenniük a feleknek. Az új Munka Törvénykönyve némi változást hozott a korábbiakhoz képest abban, hogy a munkavégzés pontos helyének meghatározása nélkül is érvényes a munkaszerződés. Ennek ellenére meg lehet adni a munkavégzés helyét, s amennyiben ez nem történne meg, úgy alapesetben azt kell annak tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját végezni szokta. Vannak azonban olyan munkakörök, melyeknél nem egyértelmű, hol történik a napi szintű munkavégzés, ilyenkor munkavállalóként érdemes kezdeményezni annak munkaszerződésbe foglalását. Kik a munkaszerződésben a szerződő felek? Az írásban létrejött munkaszerződés mindig a munkavállaló és a munkáltató között jön létre. Beazonosításukra a szerződéseknél egyébként is szokásos módszer a gyakorlatban a követett, vagyis a munkáltató és a munkavállaló pontos nevét tartalmaznia kell a szerződésnek. Bár a jogszabály pontosabb információval nem szolgál arra, hogy ezen felül milyen információknak kell szerepelniük mellette, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenek lehetnek a székhely, a cégjegyzékszám, az adószám.
2017. 12. 18. 18:43 2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve; a változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Változás az egészségi állapotban; kismamák Korábban is élt a szabály, miszerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A módosítás ezt kiterjeszti azzal, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani (ennek során a munkajogi alapelveket – jóhiszeműség, méltányos mérlegelés elve stb. – megfelelően alkalmazni kell). December 31-ig hatályos az a rendelkezés a Munka Törvénykönyvében, miszerint a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
A fentiek ugyancsak olyan jellegű hivatkozások, amelyek mentén a bíróságok a közös megegyezés érvénytelenségét jellemzően nem állapítják meg. Azok ugyanis a munkavállaló döntési szabadságát nem korlátozzák, akarati hibát nem eredményeznek. A közös megegyezés munkavállaló általi sikeres megtámadásához olyan kirívó munkáltatói magatartás szükséges, amely ténylegesen megakadályozza a munkavállalót abban, hogy szabad akarata szerint cselekedjen. Ez olyan helyzeteket jelent, amikor a munkavállalónak nincs valós választása a megállapodás aláírása és annak megtagadása között. Ilyen eset lehet például az, amikor a munkavállalónak bizonyíthatóan nem volt lehetősége az elért tárt dokumentum tartalmának megismerésére, annak aláírására ennek hiányában – néhány perc leforgása alatt, erős pszichés vagy fizikai ráhatással – kényszerítették. Tipikusan ide sorolható továbbá a munkavállaló személyi szabadságának korlátozása. Például kulcsra zárják az ajtót és nem engedik ki, amíg alá nem írja a megállapodást.
A munkaviszony megszüntetése cím alatt, a 64. § (1) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntethetik. Az Mt. arra, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kell szerepelnie, nem ad iránymutatást. A bírói gyakorlat szerint amennyiben egy dokumentumban a felek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének időpontját egyértelműen kifejezik, illetve rögzítik, az közös megegyezésnek minősül, még akkor is, ha azt a felek maguk másként (pl. felmondásnak) nevezték el. Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73. §). Valójában még az sem feltétel, hogy az egyes szándéknyilatkozatok egy dokumentumban szerepeljenek.
Megváltozott munkaképességű személynek minősül majd a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki rokkantsági ellátásban részesül. Változik a munkavállalói képviselő fogalma, bővebb körben lesz kérhető visszahelyezés A törvényjavaslat szerint kibővülne a munkavállalói képviselők köre. Az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője mellé az Mt. 273. § (3)-(4) bekezdése szerinti (védett) szakszervezeti tisztségviselő is bekerül. Tekintettel arra, hogy az Mt. 83. § (1) (d) alapján a jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt indított munkaügyi perben visszahelyezés kérhető, amennyiben a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló munkavállalói képviselő volt, így ez a változás a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit is érinti.