A könyv különlegessége, hogy rendkívül gyakorlatorientált, anyaga összeszedett, számos példát feldolgoz, amelyeket a valós terv készítésekor könnyen lehet majd a későbbiekben alkalmazni. A kiadványt a Pénzügyminisztérium 2009-ben tankönyvvé nyilvánította, és várhatóan több szakközépiskolai tanár ebből tanít majd, mivel a könyv jó alapot nyújt a pedagógus számára, amit aztán úgy alakíthat, hogy a diákok a lehető legtöbbet megtanulhassák az üzleti terv készítésének fontosságáról, alapjairól. A könyv ajánlott az OKJ-s vállalkozási ügyintéző képzésben részt vevőknek is, mivel teljes egészében lefedi az "Üzleti terv készítése"" című követelménymodul ismeretanyagát, ezáltal segíti a hallgatók sikeres vizsgára történő felkészülését. Forrás: Piac&Profit
3. rész Működési és marketing stratégia Az előző két részben az üzleti terv első négy fejezetét mutattuk be. Ha ezeket sikerült körbe járnia következhet, a működési és marketing terv elkészítése. Működési terv A működési terv bemutatja, hogy az eddig körbejárt fejezetek, hogyan működnek vagy fognak működni a gyakorlatban. Itt kell bemutatni, hogy a vállalkozás hol és hogyan fogja előállítani a terméket vagy szolgáltatást, hogyan történik a termék gyártása vagy a szolgáltatás kivitelezése. Ennek a résznek egyszerűnek és lényegre törőnek kell lennie, hogy külső olvasóként is egyértelmű legyen a termék/szolgáltatás mivel tűnik ki versenytársai közül a piacon. Továbbá bemutatja, a mennyiségi és minőségi elvárásokat, és az alkalmazandó technológiát. Fontos, hogy rövid, illetve hosszú távú mérföldköveket is felállítsunk pl. heti, illetve évi növekedésekre. Marketing és értékesítési terv A hatodik fejezet a marketing és értékesítési terv szakasza részletesen bemutatja, hogyan kívánja elérni a célpiaci szegmenst, hogyan tervez eladni a célpiacon, milyen az árképzési terve, valamint milyen típusú tevékenységeknek és partnerségeknek kell sikeresen teljesülnie.
Ne kövesse el azt a hibát, hogy a célpiacát "mindenkinek" definiálja, mintha a terméke mindenki számára értéket teremtene. A klasszikus példa egy cipőgyártó cég. Bár csábító lenne, ha egy cipőgyártó azt mondaná, hogy a célpiacuk mindenki, akinek van lába, de a siker érdekében reálisan a piac egy meghatározott szegmensét kell megcéloznia. Például üzletembereket, akiknek hivatalos cipőre van szükségük a munkához. Alkalmazzon célmarketinget! Ha azonosította a megcélzott piaci szegmenst következhet az elemzés, érdemes legalább PEST és a SWOT elemzést elkészíteni. A PEST elemzés a külső befolyásoló tényezőket vizsgálja meg, a PEST mozaikszó jelentése: Political analysis (politikai tényezők) Itt kell mérlegelni, hogy a különböző politikai hatások hogyan hatnak a termékeinkre/szolgáltatásainkra. Például: szabályozások, támogatások Economic analysis (gazdasági tényezők) Elemezni kell, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet hogyan befolyásolja a célközönség vásárláshoz való viszonyát. Technological analysis (technológiai tényezők) Amennyire fontos, annyira nehezen megjósolható külső tényező.