Megelőzendő ezeket a jogvitákat, a feleknek mindenképpen egyeztetnie szükséges, ha a munkavállaló a felmondási idő lejárta előtt szeretne távozni. Forrás:
(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. 67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. (2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. 39. A felmondási idő 68. § (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. (2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. Katica és fekete macska kalandjai 1 évad 1 rész Okmányiroda meghatalmazás gépjármű ügyintézés 2015 cpanel
(3) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. (4) A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be. Összefoglalás Végezetül hadd idézzük Rudolf Steiner gondolatait, aki így ír az általa megálmodott pedagógiai munka természetéről: "Az egész élet olyan, mint a növény, mely nemcsak azt foglalja magában, amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövő állapotot is hordoz. Aki előtt növény van, mely először levelet hord, nagyon jól tudja, hogy egy idő után a levelet hozó száron virágok és termés lesznek. És a növény rejtekén már most is megvannak a csírák ehhez a virágzáshoz és terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is, milyenek lesznek ezek a szervek, aki csak azt akarná kutatni a növényben, amit az jelenleg tár szeme elé. Az képes csak rá, aki a növény lényegével megismerkedett. "
Továbbra is hatályos az a szabályozás, hogy az öregségi teljes nyugdíj (minimálisan 20 év szolgálati idővel kell rendelkeznie az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött biztosítottnak) összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél (a korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is 28 500 forint), ha az alapjául szolgáló havi átlagkereset ezt az összeget eléri. Abban az esetben viszont, ha a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset olyan alacsony, hogy az nem éri el a fent említett minimum összeget, akkor a nyugdíj összege megegyezik az átlagkereset összegével. Az előzőekben említettek nem érvényesek azon személyek esetében, akik csak öregségi résznyugdíjra szereznek jogosultságot (szolgálati idejük a 15 évet meghaladja, azonban nem éri el a 20 évet). Esetükben az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, azaz az öregségi résznyugdíjnak nincs minimum összege.
A fentiekben említett főszabálytól eltérően, ha az öregségi nyugdíjat igénylő az átlagszámítási időszak naptári napjainak számánál kevesebb szolgálati idővel rendelkezik, ezen kevesebb szolgálati idő fele részére kell keresettel, jövedelemmel rendelkeznie az átlagkereset kiszámításához. Példa: a 2021. június 11-étől nyugdíjat igénylő biztosított 22 év szolgálati idővel rendelkezik, ami napokba átszámolva 8030 nap, tehát rövidebb, mint az 1988. június 10-éig terjedő időszak 12 215 napja, ezért ebben az esetben a 8030 nap fele részére, azaz 4015 napra kell a nyugdíjat igénylőnek keresettel, jövedelemmel rendelkeznie. Amennyiben a nyugdíjat igénylőnek a fent jelzett időszakok fele részére sincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem áll rendelkezésre.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka. Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig – úgynevezett átlagszámítási időszak – elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik. Példa: a 2021. június 11-étől nyugdíjat igénylő biztosított átlagkeresetének kiszámítása az 1988. január 1-jétől 2021. június 10-éig terjedő időszak 12 215 napja alapján történik, ha ezen tartam alatt legalább 6108 napra van keresete, jövedelme.
Ha a fentiek szerint kiszámított havi átlagkereset meghalad egy bizonyos összeget, akkor az azt meghaladó részt csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az úgynevezett degresszió. A degresszió mértékét és a jövedelemhatárokat a kormány évente rendeletben határozza meg, mely mértékek 2013 óta változatlanok. Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor » a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, » a 421 001 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát, lehet a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. A fentiek szerint kiszámított átlagkeresetből a saját jogú nyugdíj összegének meghatározása már viszonylag egyszerű módon történik, hiszen az elismert szolgálati évek számától függő mértékskála határozza meg a nyugdíj összegét. Példa: egy 2021. június 11-jétől induló nyugellátás összege 25 év szolgálati idő figyelembevételével – ha az ellátás alapját képező átlagkereset 286 000 forint – a havi átlagkereset 63 százaléka, vagyis havi 180 180 forint lesz.
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem kifizetés nem történt. Főszabály szerint a szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát sem. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként szintén nem vehető figyelembe. Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés A nyugdíjba vonulást megelőzően érdemes adategyeztetési eljárás t kezdeményezni. Az adategyeztetési eljárás célja, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztesse a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és jövedelmeire vonatkozó adatait. Az eljárás kérelemre kizárólag elektronikus úton indítható.