Végre készen álltam egy új fejezetre, de az élet megint nem hagyta ezt, hogy lezáruljon. …a sebeid okozta hegből épüljön a jellemed… Úgy érzem kezdelek vissza kapni. Ezt a pici területet ő már elkezdte kizárni az életéből, mert ott talán szembesülni kellett volna azzal, hogy kiderül az igazság. Akaratlanul is ott motoszkálna a fejében, hogy megtudták, vagy nem tudták meg, szóvá teszik, vagy nem teszik szóvá. A megcsalás után az ember belekényszeríti magát egy hazugságspirálba. Márpedig ha hazudik, elkezd folyamatosan visszahúzódni a másiktól, aki azt sem tudja, hogy mi történt vele. Megcsalás: szakítás vagy újrakezdés? | Ridikül. Nos, amikor mindketten ezt egyszerre oda-vissza megteszik, az az igazi zűrzavar. És nem is csak a megcsalásról vagy egy nagy etikátlanságról beszélek, hanem kicsikről és azok sorozatáról. Ez biztos útja annak, hogy mindketten stabilan távolodjanak egymástól. Igazából egyik sem érti ennek az okát, pedig a valóság az, hogy az első pici elkövetett etikátlanságnál ez a fajta távolodás kezdetét vette. Forrás: Thinkstock A másik nagyon érdekes dolog, hogy aki ellen elkövet egy ilyen tettet, azt leértékeli.
Mi ilyenkor a legfontosabb? Repkedhetnek olyan nagy szavak, mint bizalom, hűség, tisztelet, ám ezek a hűtlenség során mind csorbultak, és visszaszerezni koránt sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Kezdésnek mégis sok a teendő. A bocsánatkérés után fontos azzal foglalkozni, hogy miért történt a megcsalás. Beszélni kell az okokról, hogy mi volt a rossz, mi nem működött úgy, ahogy azt szerettük volna. Az újrakezdés kezdődjön egy őszinte bocsánatkéréssel Forrás: Sokszor inkább a felszín alatt van a probléma, az is lehet, hogy gyerekkori traumák, esetleg szeretethiány vezetett ideáig. Nem biztos, hogy mindent meg tudtok ketten oldani, ezért egy ilyen eset után érdemes szakemberhez/párkapcsolati terapeutához fordulni. A hibák elismerése A megbocsátás és az újrakezdés csak akkor működhet, ha nem mutogatunk a másikra. A megjátszott bocsánatkérés éppúgy nem működik, mint a nem őszinte megbocsátás. Ha közben bántóak, kritikusak vagytok, ha mindenben csak a hibát keresitek, akkor inkább ne is próbálkozzatok!
Utóbbi megfigyelésére több űrszondát is indítanak a közeljövőben, illetve az egyre pontosabbá váló számítógépes szimulációk is sokat segítenek a folyamatok pontos megértésében.
De a közeljövőben várható, hogy a ma ismert (2008 november) exobolygórendszerekben előforduló óriásbolygók után már Föld-típusú bolygók is megjelennek a fölfedezett exobolygók között. Ennek esélyét növeli, hogy három űrszondát is terveznek fölbocsátani exobolygók keresésére: a COROT, a Kepler és az Eddington műholdak ezek. Irodalom [ szerkesztés] Barshay, S. S., Lewis J. S. (1976): Chemistry of Primitive Solar Material. Annual Review of Astronomy and Astrophysics, Vol 14: 81-94. Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. 210. HAON - Nem úgy alakultak ki a Naprendszer bolygói, ahogy eddig tudtuk. old. Akadémiai Kiadó, Budapest ( ISBN 963-05-5842-4) További információk [ szerkesztés] Formálódó Föld-típusú bolygó. Bolygók más csillagok körül.
Az "igazi" ötödik bolygó, a Jupiter a Naprendszer legnagyobb tagjává lett, hatalmas hidrogén- és héliumlégkört gyűjtött magába és gravitációs hatásával mintegy pajzsként védi a rendszer belső részeit, eltéríti, vagy befogja a befelé tartó üstökös magokat, aszteroidákat. Ez már az a régió, ahova a központi csillagunk sugárzása a belső részről a rendszer külső részébe fújta a gázt, ezért találhatók ettől a résztól szinte csak gázbolygók. A hatodik bolygó, a Szaturnusz ugyancsak gázokból hatalmasra hízott óriás, amely egy holdját az árapályerőkkel darabokra tördelve látványos gyűrűrendszert hozott létre a mag körül. Az Uránusz hidrogén és hélium mellé metánt is gyűjtött óriási légkörébe, és emellett szintén gyűrűk keringenek az egyenlítői síkja mentén. A bolygó különlegessége, hogy egy hatalmas kozmikus ütközés során az oldalára fordult. Új elmélet született a Naprendszer bolygóinak kialakulására - Hamu és Gyémánt. A legkülső óriásbolygó, a Neptunusz légkörében szintén találhatón metán, de ami igazán jellemző rá, hogy felszínén hatalmas szelek fújnak. Persze a bolygókon kívül más égitestek is kialakultak a csillag körül keringő korongból, A kisbolygók fejlődéstörténete kissé eltér a bolygókétól, egész pontosan fejlődésük inkább leállt egy bizonyos ponton.
(Az égitestcsoport nem azonos a Neptunusznál távolabb mozgó, a Plútó és társai alkotta Kuiper-övvel. ) Lehetséges tehát, hogy meg egy hatalmas törmelékzóna van a Naprendszer külső vidékén, amelyet eddig az ott lévő égitestek halvány mivolta miatt nem vettek észre, azaz talán kisbolygóövből is kettő van. Véletlenek a bolygórendszerben A sok érdekes jelenségre egyelőre nincsenek pontos magyarázatok. Felmerült, hogy a véletlenszerűen zajló becsapódások maguk is jelentős eltéréseket okozhatnak az egyes égitestek között, és erősen befolyásolhatják azok korai fejődését. Egy-egy nagyobb kataklizma nyomán akár új égitestek is születhetnek, avagy a robbanástól elferdült forgástengely járhat később éghajlati kilengésekkel. Az égitestek víztartalmát is erősen befolyásolhatják az ütközések, a Földre is sok vizet hoztak a becsapódó objektumok. Az égitestek összeállásának végén zajlottak a legnagyobb ilyen kataklizmák. Amelyik planéta több nagyobb ütközést szenvedett el, annak például lényegesen nagyobb lehet víztartalma (és ideális esetben óceánjai lehetnek), mint amelyeket véletlenül elkerülték az ilyen ütközések.