A negyedik ipari forradalom a digitalizáció, robotizáció és automatizáció mellett egy üzleti paradigmaváltást is jelent, az ehhez kapcsolódó üzleti és technológiai innovációk és megoldások egy új koncepcióban állnak össze: ezt hívjuk röviden Ipar 4. 0-nak. Az Ipar 4. 0 előszobájának tekinthetők az általános makrogazdasági trendek, melyek közül az első és legfontosabb a globalizáció. 10-15 évvel ezelőtt a cégek legyártottak egy bizonyos mennyiségű terméket, és ezekért sorba lehetett állni. Mára a fogyasztói társadalom miatt mindinkább a vevői igények kerültek a központba, és ez alapvetően változtatta meg a gyártással és a fogyasztással kapcsolatos trendeket, amelyek az ellátási lánc menedzsmentjében egy magas fokú komplexitást hoztak létre. A globalizáció az ellátási lánc minden egyes szereplőjére nagy nyomást helyezett, ez hívta életre az alaptevékenységeken túli tevékenységek kiszervezését is. Ez lehet logisztikai egység kiszervezése, de ide tartoznak a call centerek vagy az IT-fejlesztések, a karbantartás, takarítás kiszervezése is.
A filozófia, a matematika (geometria, algebra), a csillagászat, a fizika és egyéb természettudományos ismeretek robbanásszerű bővülése kísérte a Görög és a Római birodalom virágzását, miképpen az iszlám aranykorában is számtalan fontos matematikai, csillagászati, orvostudományi felfedezés született, nem is beszélve a földrajz tudomány fejlődéséről. De ezen változások, mind mennyiségben mind sebességben eltörpülnek amellett a szédületes fejlődéshez képest, amely a XVIII. században vette kezdetét a tömegtermelés és a világméretű kereskedelem megjelenésével. Az első ipari forradalom Angliában a textiliparban kezdődött a XVIII. század közepén (lásd Madách londoni szín). Ez változatta át az addig mezőgazdasági országot a világ első ipari nagyhatalmává. Elfogyott a fa, megnőtt az igény a vasra (szerszámgépek), ehhez viszont komolyabb kohók kellettek, így beköszöntött az öntöttvas és a kőszén korszaka. A népesség a Földön még egy milliárd alatt volt, de sokasodásával, a termelékenység javulásával, az árutermelés és a kereskedelem ugrásszerű növekedésével egyre nagyobb terheket kellett szállítani, egyre messzebb.
A forradalom szó gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt gyors, de annál inkább mélyreható. Akkor kezdődött, amikor a manufaktúrákat elkezdték felváltani a gyárak, vagyis a kézi termelés helyett megjelentek a gépek. Új energiaforrást alkalmaztak, ami a szén volt (a víz és szél helyett) a munkák megkönnyítésére. Az ipari forradalom Angliából indult, ugyanis itt történt meg először a mezőgazdaság tőkés átalakítása. Megszűnt a jobbágyság, a parasztok pedig beáramlottak a városokba, ahol olcsó munkaerőt képeztek. A vidéki nemesek és a gazdagabb parasztok bekerítették birtokaikat és juhot tenyésztettek. A földeken béresek dolgoztak, fejlődött a polgárság. Műtrágyázással javították a földeket, ezáltal megnőttek a termésátlagok és közvetve fejlődött az állattartás. A XVII. században megkezdődött az ipar jogi és intézményi környezetének átalakítása. 1624-ben kiadták a Szabadalmi Törvényt, mely 14 év védelmet biztosított az új találmányok számára, tehát az emberek érdekeltek lettek a feltalálásban.
Ezután a gőzgépet más gépek meghajtásához, bányamunkákhoz és közlekedési eszközök meghajtásához használták. 1807-ben Fulton feltalálta a gőzhajót. A hajók egyre gyorsabbak lettek, majd elkezdtek versenyezni az Amerika és Európa közti úton a Kék szalagért. 1825-ben megépült az első gépesített vasútvonal Stockton és Darlington között. Ezután a mozdonyok is versenyeztek egymással. 1829-ben Stephenson gőzmozdonya nyerte a futamot. Megindult a távközlés forradalma is. Morse 1840-ben feltalálta az elektromos távírót. Az új gépek előállításához vasra és szénre volt szükség. Ezért a bányászatot és a kohászatot is fejleszteni kellett. A szén és vasbányák környékén hatalmas iparvidékek jöttek létre. A városokban a lakóhelyek, a munkásnegyedek a gyárak mellé települtek. Az első ipari forradalomhoz köthető az agrárforradalom is. A mezőgazdasági termelést is gépesíteni kezdték. Megjelent a gőzeke, a vetőgép és az aratógép is. Mindenütt elterjedt a vetésforgó, az öntözés és a trágyázás. Egyre inkább a nemesített fajtákat használták, mert ezeknek sokkal magasabb volt a terméshozama.
Továbbá a gépkocsivezetők elektronikus úton is kaphatnak feladatokat a rendszeren keresztül link formájában, melyek elvégzése egyszerűen visszaigazolható. Az esetleges meghibásodásokat a járművezető gyorsan bejelentheti a káreseményekről készült fényképek feltöltésével az applikációra és a szállítási folyamathoz kapcsolódó dokumentumokat (pl. szállítólevelek) és egyéb eseményeket is gördülékenyen kezeli az elektronikus rendszer. A mobiltelefonos alkalmazás mellett a járművek korszerű, ügyféligényekre szabott telematikai megoldásokkal szerelhetők fel, amely segítségével a járművek távoli megfigyelésén túl lehetővé válik a raktérajtók nyitásának-zárásának valamint a pótkocsik le- és felakasztások automatikus ellenőrzése. A gépkocsivezetők a rendszeren keresztül vészjelzést küldhetnek a központ irányába. Az egyes szállítmányok útvonala a webes felületen a fel- és lerakókkal, valamint az engedélyezett pihenőhelyekkel együtt előre megtervezhető. A vállalat által használt Mercedes-Benz típusú vontatók mindegyikében megtalálható a gyártó által beépített FleetBoard telematikai rendszer, ami elősegíti a jármű gazdaságos üzemeltetését, és a gépkocsivezetők továbbképzését.
"közép-európai idő": a 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 1., 2. cikke értelmében vett nyári időszámítási időszak idején a közép - európai nyári idő. «heure d'Europe centrale», l'heure d'été d'Europe centrale pendant la période de l'heure d'été définie aux articles 1er, 2 et 3 de la directive 2000/84/CE du Parlement européen et du Conseil (14). »közép-európai idő«: a 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) 1., 2. cikke értelmében vett nyári időszámítási időszak idején a közép - európai nyári idő. "heure d'Europe centrale", l'heure d'été d'Europe centrale pendant la période d'été définie aux articles 1er, 2 et 3 de la directive 2000/84/CE du Parlement européen et du Conseil (18). A 15 milliót is meghaladta a fertőzöttek száma Törökországban. "közép-európai idő": a 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14) 1., 2. cikke értelmében vett nyári időszámítási időszak idején a közép - európai nyári idő. 26) «heure d'Europe centrale», l'heure d'été d'Europe centrale pendant la période d'été définie aux articles 1er, 2 et 3 de la directive 2000/84/CE du Parlement européen et du Conseil ( 14).
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Európa időzónái: A világosabb árnyalatok azokat az országokat jelölik, ahol nem használnak nyári időszámítást A közép-európai idő ( angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis CET=UTC+1. Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt. A nyári időszámítás ideje alatt a CEST van érvényben helyette (CEST=UTC+2). Közép európai ido. A köznyelvben a magyar idő szerint kifejezés ugyanezt jelöli. Tartalomjegyzék 1 Használata 2 Rendellenességek 2. 1 Spanyolország különleges esete 3 Az időzóna főbb városai 3.
( 12) A közép - európai idő figyelembe veszi a közép - európai nyári időszámítást. ( 12) L'heure d'Europe centrale tient compte du passage à l'heure d'été d'Europe centrale. Közép-európai szokásos idő - frwiki.wiki. (6) A közép - európai idő figyelembe veszi a közép - európai nyári időszámítást. (6) L'heure d'Europe centrale tient compte du passage à l'heure d'été d'Europe centrale. ( 19) A közép - európai idő figyelembe veszi a közép - európai nyári időszámítást. ( 19) L'heure d'Europe centrale tient compte du passage à l'heure d'été d'Europe centrale. eurlex-diff-2018-06-20