Fontos, hogy ha egyéni vállalkozó vagy mellette, akkor ez mindenképpen másik fiók kell legyen, mint amit most használsz, hiszen ezeken a számlákon kizárólag a neved, címed és adószámod szerepelhet. Míg az egyéni vállalkozásod számláin neved mögött az E. V. jelölésnek, a nyilvántartás számodnak, ha pedig még esetleg katás is vagy, akkor a "kisadózó" kifejezésnek is szerepelnie kell. Amikor pedig magát a számlát írod, akkor arra is figyelned kell, hogy a bérbeadás időszakos elszámolású ügyletnek minősül, amelynél az ÁFA törvény (2007. évi CXXVII. tv. 58. §) speciális szabályokat határoz meg a dátumok tekintetében. Nem mindegy ugyanis, hogy előre számlázunk valamit, vagy utólag, vagy esetleg pont az időszak utolsó napján vagyunk. Így számolhat el költségeket az induló egyéni vállalkozás. Ezt most nem fejteném ki itt bővebben, csak a legtipikusabb esetre írok példát, hiszen a bérleti díjat többségében mindenki előre, még bőven az időszak vége előtt fizetteti meg. PÉLDA Április havi bérleti díj számlázása adott hónapban (pl. 04. 02-án számlázunk 8 napos fizetési határidővel): számla kelte: 2022.
Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania. Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy az adott negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is. Egyéni vállalkozó eho költség könyvelése. Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie. Közös szabálynak nevezhető, hogy az egyes adónemek miatti áttérési szabályokat (bevételt növelő tételek), vagy a tevékenység megszüntetésével kapcsolatos bevételt növelő tételeket csak az éves jövedelemszámításnál kell figyelembe venni, most az adóelőleg alapjának megállapításakor nincs jelentőségük. Aki az szja-törvény hatálya alatt a tevékenységét évközben megszüntette, vagy szüneteltetni kezdte, és a szünetelés alatt, vagy megszűnést követően további bevétele érkezett, vagy költsége merült fel a volt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel, az a választott adózási mód szerint köteles az szja-t megfizetni, mivel a bevallás benyújtásának időpontjáig ezek az összegek még az egyéni vállalkozás jövedelmét érintik.
Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál. A szabad vállalkozási zónában (leghátrányosabb helyzetű térségben) üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el a költségek között, tehát nem kell az időarányosításra figyelemmel lenni az értékcsökkenési leírás elszámolásakor. A tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el, ilyen esetben az értékcsökkenési leírás, vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet. Nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába. A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 9 százalék, melyet csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg. Az ingatlan bérbeadási tevékenység adózása tételes költségelszámolás esetén. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat összege adókedvezményként érvényesíthető (e hitelek tekintetében megszűnt a 6 millió forint korlát az adókedvezmény érvényesítésekor).