Irodalom érettségi Mikszáth Kálmán novellái december 18, 2020 december 18, 2020 Alkotói háttér Mikszáth a XIX-XX. Században élt, őt tartják a legnagyobb magyar elbeszélőnek. (Jókait pedig a legnagyobb magyar mesélőnek). Újságíró is volt, valamint regényeket is írt. (pl. : Beszterce ostroma, Fekete város, Szent Péter esernyője, Gavallérok, Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság stb. ) Írói indulásának első sikerei a két novelláskötete megjelenésekor jött: 1881: Tót atyafiak …
Bár ragaszkodtak társadalmi rangjukhoz és úri életformájukhoz, az elszegényedéssel együtt járt erkölcsi züllésük is. Tragikomikus világukról anekdoták szóltak: olyan rövid, csattanós történetek, melyek többnyire ismert személyek vagy események mulatságos jellemzését adták. Mikszáth Kálmán Jókaihoz hasonlóan maga is írt történelmi tárgyú regényeket. A beszélő köntöst talán te is ismered. Mégsem ez volt Mikszáth jellemző témája. Az ő regényei többnyire a dzsentrik életét mutatták be. E regények maguk is anekdoták laza füzéreiből állnak, így a művek szerkezete nyitott maradt. Az anekdotákra épülő szerkesztésmód az élőbeszédszerűség látszatát kelti, a történetek ezáltal hitelesebbnek is tűnnek. Mikszáth Beszterce ostroma című regényében mind a dzsentri, mind pedig a vármegyeúr előbb említett típusa megjelenik. A mű alcíme: Egy különc ember története. Mikszáth e regényében egyszerre ad kor- és jellemrajzot. A mű főhőse Pongrácz István gróf, a nedeci vár ura, aki a XIX. századra oly jellemző felesleges ember típusát testesíti meg.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell: a XIX. század végének magyar novellairodalmát, a realizmus stílusirányzatának főbb jellemzőit, Mikszáth Kálmán elbeszélő-művészetét, novelláit. Ebből a tanegységből megismered: Mikszáth Kálmán regényíró művészetét, a megkésett ember típusát, a Beszterce ostroma című regény főbb elemzési szempontjait. Bizonyára észrevetted, hogy az idősebb emberek közül sokan inkább a múltban élnek, elfordulnak saját koruktól. Így történhet meg az, hogy ugyanabban a korban élő emberek nem ugyanazt az időt élik meg. A múlt felé fordulás nem csak a mai emberre jellemző. Gondolj Cervantes hősére, Don Quijotére! A múlt értékrendje szerint élt, ezért környezete számára nevetségessé vált. A XIX. század második felében Magyarországon a dzsentrik és a vármegyeurak ragadtak benne a múltban. Ezek az 1867 után birtokukat vesztett nemesek hivatali pályára kényszerültek, miközben fokozatosan elvesztették vagyonukat.
(A tétel tartalmáért felelősséget nem vállalok, garantálni nem tudom, hogy jó! – A beküldő) Mikszáth Kálmán a magyar regény és novellairodalom nagy alakja. Mikszáth mûveire kezdetben nagy hatással volt Jókai romantikája, késõbb eltért tõle. Nem csupán falusi idillek, a legtöbb írás mélyén – balladai sejtetéssel – ott rejlik egy-egy nyugtalanító tragédia, kettétört emberi sors. A paraszti idillt mindig feldúlja valami, mely eseménybõl a tulajdonképpeni elbeszélés cselekménye bontakozik ki. Jellegzetes Mikszáth írói magatartása is, ahogyan elõadja történeteit. Nem a kívülálló tárgyias, személytelen hangján közli az eseményeket, hanem a nép mesemondójának tudatvilágát imitálja. Beszterce ostroma A regény világában más szempontból az eszmék és a valóság ellentéte a fõ téma. Mikszáth azt kutatja, hogy milyen szerepet tölthetnek be a magasrendû eszmények a századforduló felé közeledõ magyar társadalomban. Ezt azért is fel kell vetni, mert a Beszterce ostroma tárgyi alapjául egy képviselõtárs (nevezetesen Pongrácz Károly) anekdotája szolgált Mikszáth számára.
Mikszáth az 1880-as évek elején robbant be a tót és palóc témájú novellákkal. Szülőföldjének patriarkális világát bensőségesen ábrázolta. A paraszti élet eszményített, idillikus, nosztalgikus rajza nála már keveredni kezd a helyzetelemző ábrázolásokkal, balladás, tragikus megjelenítésekkel. Ő volt a dzsentri első és igen pontos bírálója is. Belülről, országgyűlési képviselőként is ismerte a Monarchia értékválságos világát, a látottakat a rokonszenv, a humor és az elvszerű kritika változó arányú keverékével írta le. Mikszáth a Jókainál is jelentkező anekdotát írásművészete meghatározó műfajává fejleszti. Nagyepikai műveit is felfűzött, illetve kibontott anekdotákból komponálja. A kisepikában az önálló anekdota mellett a karcolat, a rajz, a zsánerkép és a nagynovella műfajaiban is megszólal, de ezek alapját is rendszerint anekdoták adják. Ábrázolásmódjára a szó eredeti értelmében vett elbeszélés és a karcolat a legjellemzőbb. Nagy megfigyelő volt, néhány jellegzetes vonással lényeget, karaktereket rajzolt.
A prózai tétel lehetséges kidolgozását találhatod itt. Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai 1. A mű keletkezési körülményeinek számbavétele 2. Források, kapcsolatok, intertextualitás 3. A cím vizsgálata 4. A téma megjelölése - cselekmény, történet 5. A mű kompozíciója • Az epikai mű öt fő szerkezeti egységének meghatározása • A mű szerkezete (könyvek, fejezetek, részek) • A cselekmény összefoglaló ismertetése • A fabula (kötött motívumok) és szüzsé (szabad motívumok) meghatározása 6. Az elbeszélő és az elbeszélt mű viszonya 7. Az írói ábrázolás sajátosságai - a mű stílusa (korstílus jegyei, elbeszélés módja) 8. A tér és az idő szerepe az elbeszélt műben 9. A fő- és mellékszereplők jellemének és cselekedeteinek vizsgálata (szereplőcsoportok) 10. Az írói üzenet, a mű eszmei mondanivalójának összefoglalása 11. A mű hatása a befogadóra (lehetséges olvasatok, a befogadói élmény) (Diószegi Endre - Fábián Márton Tanári segédkönyv e alapján) A novellaelemzés szempontjai A novellaelemzés szempontjai 1.
Olej nem panaszkodik. Az üresség, a kiüresedés jelzi mély fájdalmát. Boris temetése után minden más, üres számára. 16 év után is a felesége hangját hallja a szélben. Ő az egyetlen szereplő, akinek részletesen foglakozik a lelkivilágával. A látszat és valóság közt áthidalhatatlan különbség van, Olej valójában egy érző, szenvedő lény. A legfontosabb érték számára a nyáj, melynek a leírása szinte mesei. Olej olyan, mint egy uralkodó, mikor szemlét tart, egyenként ismeri mindegyiket, s mi is előbb ismerjük meg a nyájat, mint a lányát, Anikát. Az ő neve is egy bárány kapcsán merül fel először, s így tudjuk meg, hogy Olej felesége halott. Azért ilyen elnyújtott a nyáj, a legfőbb érték bemutatása, ábrázolása, hogy annál nagyobbnak tűnjön a büntetés. Olej három urat ismer el: Istent, a Taláry herceget és a tekintetes vármegyét. A pénz soha nem érdekelte. Még a háborúba sem megy el a nyáj miatt. Amikor a mulandóságról töpreng, nem Anika elvesztését hiányolja, hanem a nyájé mérhetetlenül naiv. "Anikát ugyan nem sokkal szerette jobban, mint kedvenc bárányát. "