A magyarországi romák helyzete | Sulinet Hírmagazin Uber magyarországon Brókercégek magyarországon Ufok magyarországon Moneygram magyarországon A romák helyzete soha nem volt stabil a magyar történelemben, és mára a társadalom peremére kerültek. A családok, szülők kedvezőtlen helyzete, önmagán túl, a fiatalok helyzetét is jelentősen befolyásolja. Romák Helyzete Magyarországon / A MagyarorszáGi RomáK Helyzete | Sulinet HíRmagazin. A társadalomtudósok megállapításai alapján érdemes statisztikai tényként kezelni azt, hogy az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekei (illetve a roma családok gyermekei) középosztálybeli társaiknál átlagosan nagyobb nehézségekkel kezdik az általános iskolát, és az alacsonyabb iskolai végzettség miatt nehezebb a munkákhoz való hozzáférésük, és így a felnőttkori boldogulásuk is. A magyarországi romák főbb jellemzői A kb. 7-9 millió európai roma 70 százaléka Közép- Kelet-Európa országaiban él. Helyzetük soha nem volt stabil, s a volt szocialista országokban (mint pl. Magyarország is) az 1989-es rendszerváltást követően teljesen a társadalom peremére kerültek1, felrúgva ezzel minden próbálkozást, mely felemelésükre, segítésükre, beilleszkedésükre irányult.
A tartós munkanélküliség, a roma felzárkóztató programok hiánya az elmúlt évtizedekben a mélyszegénység szintjére szorította őket. Sajnos Magyarországon is előfordul az iskolákban hátrányos megkülönböztetés. Magyarországra elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek 80 százaléka roma, sokszor a roma gyerekek a településeken a legalacsonyabb presztízsű iskolákba járnak, amelyek az átlagosnál rosszabb feltételek mellett működnek. Egy 2010-es roma kutatás (Roma társadalom 2010: gyorsjelentés: B komponens / szerk. Varga Attila. Bp. : TeTT Consult, 2011. ) fiatalokra vonatkozó megállapításai szerint igen fontos szempont az iskolai végzettség szerepe a különböző típusú munkákhoz való hozzáférésben. Érettségi: a romák helyzete, világháború, hidegháború és 1956 is - szabolcsihir.hu. Az újdonság nem ez a tény, hiszen ezt régóta sulykolják a szülők, a tanárok a fiatalok fejébe. A meglepő inkább ennek a hatásnak az elképesztő súlya: egy érettségizett roma (romának tartott) ember munkavállalási esélye huszonhétszeres az iskolai végzettséggel nem rendelkezőhöz képest, a gazdaságilag aktívak esetében pedig közel ötvenszeres.
Ennek épségét is ellenőrizzük. A hasi szervek közül jól látszik a gyomor egy jól körülhatárolt sötét folt formájában, alatta a lábak irányában haladva a gerinc mellett kétoldalt a vesék vizsgálhatók, majd tovább haladva ebbe az irányba, a középvonalban a húgyhólyag sötét kerek kontúrja tűnik fel. Áramlásvizsgálattal láthatóvá tehetők a hasi erek. A nyitott gerinc (spina bifida) A spina bifida latin elnevezés, melynek magyar megfelelője a nyitott gerinc. Index - Belföld - Javul a romák helyzete Magyarországon, de még mindig kevés köztük a diplomás. Az autófóliák ára tartalmazza a környezetvédelmi termékdíjat, amely 57/kg A sima felületű hagyományos matt vagy fényes autófóliák folyóméter ára jelenleg 4900ft. A karbon fóliák ára szintén 4900ft egy kivételtől eltekintve, ami RCF02-es laminált, nyomtatott karbon fólia, amely 6800ft/ folyóméter áron van és ez az egy típusú carbon fólia 147 cm-es tekercsben van. A matt króm vagy szatén króm autófóliák ára 5900ft-tól 6600ft-ig terjed. A fényes metálhatású autófólia ára 5900ft/folyóméter áron kezdődik. A további árakkal kapcsolatban érdemes átnézni a "Termékek" menüpontot, ahol minden egyes karbon fólia ár és autófólia ár fel van tüntetve a termékek mellett.
A kutatók számításaiból az is egyértelműen kiderül, hogy az első nagy ugrást a szakma megszerzése jelenti: aki elvégzi a szakiskolát, annak közel nyolcszoros esélye van munkát találni az iskolai végzettséggel nem rendelkezőkhöz hasonlítva. Bár voltak kezdeményezések, de elmondható, hogy ez az állapot a mai napig konzerválódott. Hazánkban él az európai roma populáció közel 8-10 százaléka, általában véve megközelítőleg 700. 000 fő körüli számot tartanak bevettnek (ez a magyar népesség 7 százaléka), amelynek közel fele gyerek, vagy fiatalkorú. A becslések szerint a roma népesség 60 százaléka kistelepüléseken lakik (szemben a teljes magyarországi népesség 38 százalékával), így a magyarországi romák társadalmi problémája egyszerre kistelepülési, vidékfejlesztési, vidéki tömegközlekedési, lakhatási, szociális probléma is egyben. Elég csak arra gondolni, hogy a három legrosszabb gazdasági mutatókkal és legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező térségben, azaz a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon lényegesen magasabb arányban élnek, mint az ország más területein.
Különösen kirívó adat, hogy 42 százalékuk közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben, valamint az, hogy minden 5. munkanélküli a roma volt. A kedvezőtlen munkaerő-piaci jellemzők kihatnak a roma családokban nevelt gyermekek élethelyzetére, jövőbeni kilátásaira is. 2015-ben a gyermekek 9, 1 százaléka élt olyan háztartásban, melyben senkinek nem volt munkavégzésből származó jövedelme. Szemben azonban a nem roma gyermekekkel, akiknek 92, 6 százaléka keresővel rendelkező háztartásban élt, a romák körében ez az arány mindössze 67, 8 százalékos volt, és aki dolgozik, azok többsége is csak igen alacsony jövedelmet biztosító munkát végez (közfoglalkoztatott vagy minimálbért kereső volt). Az, hogy a családi pótlék, illetve a szociális juttatások összege – amely utóbbitól a közfoglalkoztatás eredményezte jövedelem miatt sokan elestek – évek óta változatlan, szintén nem segíti a roma családok jövedelmi felzárkózását.
"A romák továbbtanulási esélyei így is javultak, hisz míg 2013-ban csak a 0, 4 százalékuk szerzett diplomát, ez a szám ma már tartósan egy-két százalék körül mozog, ami még mindig jelentősen elmarad attól az értéktől, amit kitűztünk célul" – kommentálta az adatokat a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, visszacsatolva oda, hogy az ideális az lenne, ha a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási aránya is megközelítené a húsz százalékot. Hazánkban 2015 óta hároméves kortól kötelező az óvoda. Azt megelőzően a romák körében előfordult, hogy a gyerekek csak öt-hat éves korban mentek óvodába, esetenként azt teljes egészében kihagyták, és az iskolában kerültek először közösségbe. Az eredetileg fejlesztőpedagógus végzettségű Langerné Victor Katalin szerint már annak is komoly veszélye van, ha hároméves kor előtt nem indul el a megfelelő idegrendszeri fejlődés, azt ugyanis később már nem vagy csak nagyon nehezen lehet bepótolni. Még ha távolinak is tűnik ez az életkor a diplomás évektől, a problémák mindig az alapoknál kezdődnek.
2015-ben az előző évihez képest a romák foglalkoztatási mutatói is javultak, sőt a javulás mértéke felül is múlta a nem roma népességre jellemzőt, jórészt a közfoglalkoztatáshoz történő hozzáférés nagyobb esélyének köszönhetően. A nemek szerinti munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség a romák esetében az átlagost jóval meghaladja, a javulás ellenére még 2015-ben is a 15–64 éves roma nők kevesebb mint 30 százaléka volt foglalkoztatott, ami alig valamivel több a nem roma nőket jellemző arány felénél. A roma népesség körében a korai iskolaelhagyók aránya többszöröse a nem romákra jellemzőnek, ami az aktivitásbeli különbségek tartósságát vetíti előre. A munkanélküliek mellett jelentős arányban vannak olyanok, akik bár szeretnének dolgozni, de koruk, végzettségük (pontosabban annak hiánya), illetve lakóhelyük elégtelen munkakínálata miatt ítélik reménytelennek a munkakeresést (passzív munkanélküliek). A foglalkoztatottak között a nem romákra jellemzőnél jóval nagyobb arányban vannak jelen az atipikus formában, illetve az alacsony keresetet valószínűsítő munkakörben dolgozók.
Megkezdődött a próbaüzem a Vajda-Papír legújabb papírgépén, amellyel a vállalat háromszorosára növeli az alappapír-gyártási kapacitását – közölte a társaság az MTI-vel. A berendezést az olasz Toscotec cég szállította, szerelte be, helyezte üzembe Dunaföldváron. A tájékoztatás szerint az alappapírgyártó-gép a hamarosan átadásra kerülő új gyáregység fő eleme lesz, óránként 10 tonna, évente 80 000 tonnányi alapanyag-tekercs előállítására képes, biztosítja a társaság önellátását alappapírból. A beruházás kormánytámogatással valósult meg. Vajda Attila, a Vajda-Papír alapító-ügyvezető igazgatója a közleményben újabb mérföldkőnek nevezte a vállalat életében a világszínvonalú papírgépet, amellyel a papírgyártás termelési kapacitása az eddigi 35 ezer tonnáról 115 ezer tonnára emelkedik, ezzel javítja a vállalat külpiaci terjeszkedésének lehetőségét. Dunaföldvári nyitott pozíciók | Vajda Papír. Az alapító-ügyvezető igazgató hangsúlyozta, a vállalat éves higiéniai alappapír-gyártása jelentősen meghaladja a belföldi igényeket, így bőven biztosítani képesek Magyarország önellátását az igények erősödése mellett is.
A vezető a világszínvonalú alappapírgyártó-gép lesz a gyáregység lelkének nevezte, amely óránként öt tekercs, évente 80 000 tonnányi alapanyag-tekercs előállítására képes. "A beruházás megvalósulása rendkívüli állomást jelent a vállalat életében, hiszen alapanyag gyártási kapacitásainkat háromszorosára növeljük, ami hamarosan újabb egyedülálló távlatokat nyit meg a vállalat előtt" - mondta Vajda Attila. Dunaföldvár Vajda papír. Magyarország akár önellátó is lehet ezekből a termékekből A világ egyik legmodernebb higiéniai papírüzemének számító dunaföldvári gyárat 2018-ban adták át, 15 milliárd forintos beruházással, a fejlesztésen és a bővítésen pedig gyakorlatilag a nyitás óta dolgoznak. Az építkezés volumenét jól érzékelteti, hogy a gépcsarnokok alapozásához használt vasbeton és az épületszerkezetek súlya a Lánchíd súlyának többszöröse, a működő üzem pedig két futballpályányi területű raktárral rendelkezik. Vajda Attila hangsúlyozta, az új üzemnek köszönhetően az innovatív termékfejlesztés és az elérhető legmodernebb, energiahatékony technológia segítségével a magyar tulajdonú vállalat piacvezető pozíciója a régió még több országára kiterjedhet, és az export is tovább bővülhet.
A gyár nyitása óta dolgoznak annak fejlesztésén és bővítésén. 2021-ben kezdetét vették a második ütem munkálatai, melynek keretében a speciális mélyalapozáshoz és szerkezetépítéshez, valamint a víztisztító építéséhez vállalatunk a Dunajúvárosi Betonüzeméből biztosítja a további betonigényt.
A vállalat 2022-ben mind a belföldi, mind az export piacokon a 2021-ben realizált árbevétel jelentős növekedését várja. A cég korábbi tájékoztatása szerint a 16 milliárd forint értékű gyárberuházásához, amely 600 munkahelyet véd meg és 50 új munkahelyet teremt, a kormány 5, 5 milliárd forint támogatást nyújtott a Nagyvállalati Beruházási Támogatási programban. A gyárbővítéssel üzembe helyezett gépsor termelését belföldön és külföldön egyaránt értékesítik majd, a vállalat ebből származó többletbevétele várhatóan eléri az évi 30 milliárd forintot. A Vajda-Papír 22 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten mintegy 650 munkavállalót foglalkoztat. Vajda Papír munka, állás: 2022, július 8. | Indeed.com. A magyarországi értékesítés mellett a vállalat higiéniai papírtermékeit a világ több mint 30 országába szállítják. A cégcsoport 2013-ban Norvégiában is piacra lépett, az ottani gyárukban több mint 130 munkavállalót foglalkoztatnak. A címlapfotó illusztráció.
Háromszorosára növeli alappapír-gyártási kapacitásait a Vajda-Papír Kft. Dunaföldváron. A gyárbővitő beruházás a Strabag Kft. generálkivitelezésében valósul meg, a szerkezetépítés feladatait a CLC-Construct Kft. végzi el. A 16 milliárd forintos beruházás célja a kapacitásbővítés és a cég teljes alapanyag ellátásának biztosítása, amely stratégiai előnyt jelent a vállalatcsoport számára - derül ki a beruházó vállalat közleményéből. A 600 munkahelyet megvédő és 50 új munkahelyet teremtő beruházáshoz a kormány 5, 5 milliárd forintos támogatást nyújt a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében. Több projektelem is elkészült a beruházásban A közlemény szerint a világ egyik legmodernebb higiéniai papírüzemének számító dunaföldvári gyáregységben már elkészült az alappapírgyártó-csarnok, az alappapír-raktár és a cellulóz tárolási- és előkészítési területek is. "A fejlesztés a terveknek megfelelően halad, így várhatóan 2022 áprilisára készül el a 16 milliárd forintból fejlesztett újabb üzemegység, és ekkor elindulhat a próbaüzem is" - idézi a közlemény Vajda Attilát, a Vajda-Papír Kft.
Megkezdődött a próbaüzem a Vajda-Papír legújabb papírgépén, amellyel háromszorosára növeli alappapír gyártási kapacitásait a vállalat, a világ egyik legmodernebb higiéniai papírüzemében. Legördült az első tekercs a világszínvonalú alappapírgyártó-gépről, amellyel biztosítják a vállalat további növekedését Európa legmodernebb higiéniai papírgyárában. A berendezést, amely a fő eleme a Vajda-Papír dunaföldvári gyára újabb gyáregységgel való bővítésének, az olasz Toscotec cég szállította, szerelte be és helyezte üzembe Dunaföldváron. A világszínvonalú, energiahatékony technológiával felszerelt alappapírgyártó-gép a hamarosan átadásra kerülő új gyáregység "lelke" lesz, óránként 10 tonna, évente 80. 000 tonnányi alapanyag-tekercs előállítására képes. Európa egyik legnagyobb és leggyorsabb papírgépe biztosítja majd Magyarország vezető higiéniai papírtermék-gyártójának önellátását az alappapírból, és duplájára emeli a cég termelési kapacitását. A beruházás kormánytámogatással valósult meg - írja a cég közleménye.