Te tudod, mi az inkák aranya? Nem, nem a kakaó, az a maják szent eledele, fizetőeszköze és valutája volt. Itt és most a quinoáról lesz szó, amiről biztosan te is hallottál már, ha érdekel az egészséges táplálkozás. Mert a quinoa valóban szinte csodaszer. Nézzük, milyen előnyeid származnak belőle, ha rendszeresen fogyasztod! Fehérjeforrás Ha diétázol, ha sportolsz, fontos, hogy megfelelő minőségű fehérjét fogyassz. Ebben a quinoa tökéletes segítőtársad lesz, ez ugyanis az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, ráadásul kiemelkedően magas is a fehérje-tartalma – jóval több, mint a rizsé vagy a búzáé. Ásványi anyagokban gazdag Nem csak fehérjeforrás, bizonyos anyagokból kiemelkedő mennyiséget tartalmaz. Amellett, hogy van benne C-, E- és B-vitamin, de béta-karotin is, amely az öregedésért is felelős szabadgyököket hatástalanítja. Az ásványi anyagok közül pedig magnézium, vas, foszfor, cink, kalcium található benne, de tartalmaz minden olyan aminosavat is, melyre a szervezetnek szüksége van.
A quinoa, az inkák aranya A quinoáról annyit tudunk, hogy egy perjeféle (nem fűféle, mintahogy sokan gondolják), a cékla, retek, spenót családjába tartozik, de a széllel vándorló ördögszekérnek is a rokona. Az elnevezés a spanyol quechua - kinwa szóból származik, és eredetileg az Andok hegy lábánál lévő országokban, Equador, Bolívia, Colombia és Peruban volt honos, mielőtt gyarmatosították volna őket vagy nemzeti államok lettek, tehát az indiánok már 3000-4000 éve fogyasztják, de más régészeti leletek szerint a vad, nem nemesített változatát 5200-7000 évvel ezelőtt fedezték fel. A quinoa tápanyagérték szempontjából "veri" az összes többi gabonát, mert nemcsak egy csomó fontos aminósavat tartalmaz, mint pl. a lysine-t, hanem kálciumot, foszfort, nagy mennyiségű vasat, B2 vitamint és E-vitamint is (az indián harcosok nem kukoricát, hanem quinoát vittek magukkal, hogy jó erőben maradjanak a vadászat ideje alatt). Az első quinoa magot egyébként az inkák úgy őrizték, mint az ősember a tüzet, mert a chisaya mama - nak nevezett magot az összes más gabonaféle ősanyjának tartották, s minden korban az inka uralkodók kiváltsága volt, hogy egy ünnepélyes szertartás közepette elvessék az első quinoa magokat.
Így a fennmaradt javak – közte a most Budapestre érkezett kincsek is – főleg jól elrejtett helyekről, sírokból kerültek elő. Különleges bánásmód A tárgyakat elkísérte az Aranymúzeum igazgatója, valamint speciálisan kiképzett műkincsvédelmi szakemberek, akik nélkül egy métert sem tehetnek a leletek – mondta Oláh Zsuzsanna, a JVS Group Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatója. – A tárgyakhoz kizárólag a futárok érhetnek, ők is csak speciális kesztyűben, hiszen egyik-másik tárgy 2600 éves, így a legapróbb nyomás vagy az ujjak zsírossága is kárt tehet bennük – tette hozzá. Az inka kincsek két napig "akklimatizálódtak", mely során folyamatosan ellenőrizték a levegő hőmérsékletét és páratartalmát. Utóbbinak, hogy a kincsek ne sérüljenek, folyamatosan 50 százalék körül kell lennie. A kiállítás bemutatja azokat a növényeket és állatokat is, melyek a hódítások révén kerültek Európába. A gyermekeket a tablókon egy inka kisfiú kíséri végig a Komplexben, a kijárat előtt pedig egy elsősorban nekik, de a felnőttek számára is érdekes élmény adatik: VR-szemüveg és egy kontroller segítségével virtuálisan is bejárható Machu Picchu, a világhírű inka romváros is.
Főzése egyszerű, a mosást követően, kétszeres vízben - forrást követően fedő alatt - pároljuk nagyjából negyed óráig. Utána tálalható. Reggeliként való felhasználásakor a quinoát főzhetjük tejben, majd adhatunk hozzá vékonyra gyalult almát, fél marék mazsolát vagy más aszalt gyümölcsöt és egy kis fahéjjal gazdagíthatjuk. Cukorral vagy mézzel ízesíthetjük, ízlés szerint. Receptek quinoával >>>
A hálaadás, angolul Thanksgiving napja az Amerikai Egyesült Államokban az egyik legfontosabb ünnep, melyre minden év november hónap negyedik csütörtökén kerül sor. A pulyka mellé burgonya, kukorica, sütőtök lepény, cranberry szósz és egyéb finomságok kerülnek az asztalra. Mivel Amerikában a hálaadás napja egybeesik Kolumbusz Kristóf napjával, az olasz-amerikai családok nemcsak a jó termésért mondanak hálát, de megemlékeznek nagy felfedezőjükről Kolumbuszról is, aki Dél-Amerikából magával hozta a mai táplálkozás alapvető anyagait, a burgonyát, a paradicsomot és a kukoricát. Pedig a hála elsősorban nem őt és a többi felfedezőt illeti, hanem az amerikai indiánokat, akik a növényeket nemesítették-szaporították. Ha jobban belegondolunk, nincs olyan európai ország, amely ne használná az indián örökség kincseit. Az olasz spagetti elképzelhetetlen lenne paradicsom nélkül, a magyar konyha meg a paprika nélkül. A provence-i módra töltött paradicsom éppen olyan jellegzetes francia köret, mint a lyoni módra készült burgonya.