2020. november 26., 16:35 November 26-án tartották az idén immár tizenkilencedjére megrendezett Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) és a Magyar Diaszpóra Tanács éves ülését. A záró sajtótájékoztató során Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára értékelte az idei rendhagyó, sajnos csak online módon megrendezett találkozót. Fotó: Semjén Zsolt azzal kezdte, minden reményünk meg van arra, hogy az idei rendhagyó MÁÉRT után, jövőre már a hagyományos módon rendezhetik meg az összejövetelt. A záródokumentumot teljes nemzetpolitikai konszenzussal fogadták el, az összes parlamenti párt aláírta a nyilatkozatot, sőt az összes határon túli magyar párt is képviseltette magát. Az ellenzéki pártoknak is köszönet jár - fogalmazott Semjén. Egyetlen parlamenti pártként, hiába a meghívás, a Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát. Az összes többi parlamenti párt igen. MÁÉRT 2020 - Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság Semjén beszélt arról is, december hatodikán parlamenti választások lesznek Romániában, az RMDSZ sikerére van szükségünk.
A zárónyilatkozatnak első, általános részét valamennyi részvevő aláírta, míg a törvényre vonatkozó konkrét pontokat, és a mellékletet, mely a törvény jogalanyainak meghatározásánál figyelembe veendő szempontokról szól, az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás nem látta el kézjegyével. A Magyar Állandó Értekezlet tagjai számot vetve az elmúlt száz esztendő közös kudarcaival és sikereivel, elismeréssel adóznak mindazon teljesítmények előtt, amelyeknek köszönhetően nemzetünk erős, összetartozó közösségként köszöntheti a 2020-as esztendőt. Elkötelezettek a magyarság határokon átívelő, a többi nemzet javát és gyarapodását is szolgáló egységének további erősítésében - rögzítették a zárónyilatkozatban. Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését. A Máért tagjai felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogaink helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.
Állandó kísérőjelensége a MÁÉRT-oknak a felfokozott, éles hangvétel, a konfrontálódó, érzelmekre ható vitastílus, főként az anyaország kormánypártjai és ellenzéke között. A MÁÉRT felépítése A Magyar Állandó Értekezlet megalakulása után a Kormány 1999. júliusi határozata alapján létrejöttek a MÁÉRT szakbizottságai, amelyek hat szakterületen - a jelenlegi helyzet áttekintése alapján - ajánlásokat dolgoznak ki, és ezeket a kormányhoz juttatják el. Jelenleg kulturális, oktatási, szociális- és egészségügyi, gazdasági, állampolgársági, illetve önkormányzati és EU integrációs szakbizottság működik a MÁÉRT tagok delegáltjainak részvételével. A szakbizottságokat a megfelelő minisztériumok különböző hatékonysággal működtetik, de a szervezési munka egy részét és a koordinációt a HTMH végzi. Talán a legpontosabb definíciót a MÁÉRT-ről Szabó Tibor HTMH elnök fogalmazta meg: Szerinte "a MÁÉRT a magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének keretében a határon túli és az anyaországi magyarság közös, érdemi ügyeinek, konkrét problémáinak és lehetőségeinek együttes megvitatására életre hívott, folyamatosan működő fórum. "