Ha a határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, akkor egyből meg lehet indítani a kártérítési pert. A Kúria PK 43. számú állásfoglalása alapján államigazgatási jogkörben okozott kár esetén a károsult választása szerint bírósági felülvizsgálattal élhet, vagy kártérítési pert indít, de amennyiben a közigazgatási perben pervesztes lett, a kártérítési igényét már nem érvényesítheti, mivel egy jogerős bírósági ítélettel elbírált és jogszabálysértőnek nem tekintett államigazgatási határozat jogellenességét a kártérítési per bírósága nem állapíthatja meg. A BH 2002. ÁLLAMIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁR – Perben az adóhivatallal | 24.hu. 184 számon közzétett határozat alapján a jogorvoslati lehetőség kimerítésének elmulasztása esetén a kárigényt elbíráló bíróság nem vizsgálhatja, hogy a rendes jogorvoslat mennyiben lett volna alkalmas a kár elhárítására. Az államigazgatási, illetve bírósági vagy ügyészségi jogkörben okozott károk érvényesítésére az általános 5 éves elévülési idő alkalmazandó az elévülés nyugvásával és megszakításával kapcsolatos Ptk-ban foglalt szabályok figyelembevételével.
A magyar fél arra volt kíváncsi, összeegyeztethető-e az uniós joggal az az előírás, hogy külföldi rendszámú autó vezetése esetén csakis a helyszínen igazolható a jogos használat.
Ennek megfelelően a jogalkalmazó szerv felelősségét (felróhatóságát) csak a kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés alapozza meg (BDT. 2008. 1817. ). Önmagában a jogszabály eltérő (BH. 311. ) vagy téves (BH. 55. ) értelmezése, a bizonyítékok téves értékelése (BH. ), a bizonyítékok bizonyítóerejének eltérő mérlegelése (BH. 362. ), illetve az a körülmény, hogy a közigazgatási szerv határozata utóbb tévesnek bizonyul (BH. 1994. 311., BDT. 2007. 1709. ) nem vezethet a közreműködő hatósági alkalmazott felróhatóságának, és ezen keresztül a hatóság kártérítési felelősségének a megállapításához... Államigazgatási jogkörben okozott karate. Nem lehet szó azonban a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról, ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű, a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye (EBH. 526., lásd még: BH. 423., BH. 2003. 236., EBH. 751., BDT. 1043. A felróhatóságot megalapozó kirívó jogsértésnek minősül az is, ha a közigazgatási hatóság a bíróság hatályon kívül helyező ítéletében megfogalmazott egyértelmű utasításnak a mellőzésével hozta meg a kérelmet ismét elutasító határozatát (EBH.
Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
A gondossági mércének megfelelő eljárás hatóság részéről történő bizonyítása pedig a felróhatóság hiányát és ezen keresztül a kárfelelősség hiányát eredményezi a jogszabályi határidők megsértése esetén is. " ( Dr. Tóth Endre Tamás: "A közigazgatási, bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért fennálló felelősség" in: A kártérítési jog magyarázata. 263-268. oldalai)]. Megítélésem szerint ezek az elvek az új jogszabály "hallgatása" mellett is változatlanul irányadóak a jövőben az új Ptk. alkalmazási körében is. Államigazgatási Jogkörben Okozott Kár. 2. A felelősség alanya (2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik. A (2) bekezdés a felelősség alanyának részletes meghatározására vonatkozó új szabály, melyet a régi Ptk. nem tartalmazott. A (2) bekezdés kártelepítő szabálya a kárfelelősség alanyát jelöli meg, mégpedig az e körben kialakult és alkalmazott bírói gyakorlattal összhangban, azt a jogi szabályozásba emelve.
Az alperes jogellenes és felróható magatartása megítélésénél téves a másodfokú ítélet fejtegetése arról, hogy nincs okozott kár, mert nem állapítható meg, hogy biztosan bekövetkezett volna a bírság befizetése. Az önkormányzatot a bírság százalékos mértéke jogszabály alapján megilleti. A hatóság kötelezettsége a bírság kiszabása, amit a szabályszegő fizet, ha pedig jogellenes és felróható okból marad el a bírság kiszabása, ez esetben a hatóság köteles megfizetni kártérítésként a ki sem szabott bírság felperest illető részét. Tehát nem arról van szó, hogy a felperes csak a ténylegesen befolyt bírságra tarthat igényt. Az alperes jogellenes és felróható mulasztása miatt, az alperesnek kell bizonyítani, a felelősség alóli kimentés érdekében, hogy határozat esetén sem jutott volna hozzá a felperes a bírságnak ahhoz a részéhez, amit neki a jogszabály biztosít. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta. Budapest, 2014. Közigazgatási jogkörben okozott kár feltételei | 24.hu. június 13.