Bevezetés 1 Mi az a minőségügy és miért fontos? 1 Mi a minőség? 1 Mi a minőségirányítás? 1 Mi a minőségirányítási rendszer? 2 A minőségügyi megközelítés 2 Miért fontos a minőség? 2 Miképp segít ez az ajánlás?
Az MSZ EN ISO 9001:2001-es foglalkozik ugyan a munkatársak kiválasztásával, a képzés, tudatosság és a felkészültség szempontjaival, azonban ennek az elvnek az igazi érvényesülésével az MSZ EN ISO 9004:2001-ben találkozunk (munkatársak bevonása a döntéshozatalba). Magyar Szabványügyi Testület. Ennek az alapelvnek az alkalmazása a szervezet számára következőket jelenti: - A munkatársak bevonása a célkitűzésekbe és a döntéshozatalba, a visszacsatolásba és a fejlesztésbe; - Az eredményes csoportmunka feltételeinek biztosítása; - Folyamatos képzés, előmenetel tervezés, innováció ösztönzése; - Dolgozói javaslatok, vélemények ösztönzése, elismerés, jutalmazás; - Az információ nyílt és kölcsönös áramlásának biztosítása. 4. Folyamatszemléletű megközelítés: A kívánt célt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a hozzá kapcsolódó erőforrásokat folyamatként kezelik. A minőségirányítási rendszer a tevékenységeket olyan folyamatokkal írja le, amelyek a bemeneteket (inputokat) erőforrások felhasználásával, előírt módon (eljárások, szabályozások alkalmazásával kimenetekké (outputokká, eredményekké) alakítják át úgy, hogy ezzel hozzáadott értéket állítsanak elő.
A minőségirányítás azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a nyújtott szolgáltatás, előállított termék minél tökéletesebben elégítse ki a célcsoport igényeit, a munkavégzés hatékonyabbá váljon. A vállalat teljesítménye javuljon. 1. vevőorientált szervezet A vevőorientáció azt jelenti, hogy a vállalat / szervezet minden döntése a vevői igények kielégítését tűzi ki célul, a tervezést pedig a vevői visszajelzések alapján végzik. Ehhez a visszajelzések gyűjtésére és elemzésére van szükség amelynek komoly marketing-stratégiai vonzata van. 2. vezetés 3. a munkatársak részvétele 4. folyamatalapú megközelítés A tanúsítható iso szabvány (minőségmenedzsment) megköveteli, hogy a feladatokat folyamat alapon közelítsük meg, ennek számtalan előnye származik a vállalat fejlődése szempontjából, hiszen a hosszú távú fejlődés is kizárólag folyamatossággal valósítható meg, a kiugró értékek sok esetben elhagyhatóak. 5. rendszerszemlélet Az egész sokszor több, mint a részek összege. A vállalat működését nem érdemes a különálló egységek irányából szemlélni, hanem a kisebb csoportok kapcsolata és rendszere kell hogy meghatározó legyen.