Kezdőlap / Arany János: Toldi - Toldi estéje - Buda halála Leírás Továbbiak Termék címkék További információk Címke Nem Méret 14 x 20 cm. Terjedelem 316 ISBN 9789632763101 Szerző Arany János Szerzők Arany János Kiadó Osiris Kiadó Termék címkék Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez. Gyors kiszállítás GLS futárszolálattal Kérdése ven? Hívjon minket! Arany János - Toldi - Toldi estéje - Buda halála /Osiris diákkönyvtár | 9789632763101. +36 1 375 7763 Online kedvezmények! Vásároljon webshopunkban! Iratkozzon fel ajánlatainkért és híreinkért! Ne mulassza el az izgalmas híreinket és akcióinkat! Elérhetőségeink Üzletünk címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 26. E-mail: Telefon: +3 6 1 375 7763, +36 1 214 3905 Hétfő-Péntek 10-17
Buda aggodalmát Detre félelemmé fokozza és azt a tanácsot adja, hogy Buda ne engedjen beleszólást az öccsének a saját hatáskörébe tartozó döntésekbe. A III. ének rövid tartalma: Etele kellemesen tölti az időt Budaszálláson. Rózsafavesszőre rovott levéllel feleségét, Ildikót is odahívja. Buda felesége, Gyöngyvér is sürgeti a meghívást. Detre nem pihen, megjelenik Etelénél is, és elmondja, hogy hosszú élete során sok mindent látott, tapasztalt, ezért óvni akarja a hadak vezérét, Etelét a fülbesúgóktól, nehogy ezek az alattomos emberek megrontsák a Budával való jó kapcsolatot. Arany jános budaya. Detre ravaszul szóba hozza Buda gyanakvó természetét és említést tesz arról az irigységről is, ami Etele népszerűségének láttán támadt fel a szívében. Detre azzal a feltételezéssel is bogarat ültet Etele fülébe, hogy Buda csupán félelemből osztotta meg vele a hatalmát. Ezután magasztalja Etelét, a vezért és azt ajánlja neki, hogy hunyászkodjon meg a bátyja előtt, ha békében akar élni. Etele átlát a fondorkodó öregen és keményen megfenyíti, de végül Detre könyörgésére kiengesztelődik és megbocsát.
Tündér lyányok ottan laknak, Táncot ropnak, úgy mulatnak. Szőve ködbül sátoruk van: Ugy mulatnak sátorukban. Férfi egy sincs közelébe'; De a földi lyányok szépe, Lyányai Belárnak, Dúlnak, Tündérséget ott tanúlnak. Dúl királyé, legszebb, kettő; Agg Beláré tizenkettő; Összesen mind: száz meg kettő A tündérré válni kezdő. Kemény próba: férfit ölni, Kilenc ifjat megbüvölni, Szerelemre csalogatni, Szerelemtől szűz maradni. Így tanulnak tündérséget, Szívszakasztó mesterséget: Minden éjjel számot adnak, S minden éjjel úgy vigadnak. Hang után ők, szembe széllel, Fény után ők, födve éjjel, Mennek óvást, mennek árnyon; Ki lepkét fog, lopva járjon. Monda Magyar: ez a síp-hang, Bátya, bennem végig csikland; Monda Hunor: vérem' hatja, Szűzek árnya-fordulatja. Haj vitézek! haj elébe! Kiki egyet az ölébe! Vigyük haza asszonyunkat; Fújja felszél a nyomunkat. Sarkantyúba lovat vesznek, Kantárszárat megeresztnek; A leányság bent, a körbe' - Mind a körbe', sok az ölbe'. Arany jános budapest. Nagy sikoltás erre támad, Futna széjjel a leányhad; Elől tűzbe, hátul vízbe, Mindenkép jut férfi kézbe.
A csodaszarvas története a Képes Krónikában. Hatodik ének Rege a csodaszarvasról Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia. Ötven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, Fegyverkeztek könnyü vadra. Vad előttük vérbe fekszik, Őz vagy szarvas nem menekszik; Elejtették már a hímet -, Üldözik a szarvas-gímet. Gím után ők egyre törnek Puszta martján sós tengernek, Hol a farkas, hol a medve Sohasem járt, eltévedne. De a párduc, vad oroszlán Végig üvölt a nagy pusztán, Sárga tigris ott kölykezik, Fiát eszi ha éhezik. Arany jános budak. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Már a nap is lemenőben, Tüzet rakott a felhőben; Ők a szarvast egyre űzik, - Alkonyatkor ím eltűnik. Értek vala éjszakára Kur vizének a partjára; Folyóvíznek partja mellett Paripájok jól legelhet.