Amennyiben segítségre van szüksége a kapcsolatfelvételhez, forduljon bizalommal az európai ombudsmanhoz. Az aktuális parlamenti eseményekről információs weboldalakon tájékozódhat, ahol lehetősége nyílik arra is, hogy bepillantást nyerjen a dokumentációba. Minden tagállamban működik tájékoztatási iroda is, amelyet bármilyen, uniós ügyet érintő problémájával felkereshet. Átláthatóság az uniós polgárok szolgálatában Az Európai Parlament kiemelt jelentőséggel bír napjainkban, ezért fontos, hogy működése során ne csak egyféle elszigetelt szervként legyen jelen az Unió intézményei között, hanem nyílt és átlátható legyen. Ennek tükrében az állampolgárok nem csak addig lehetnek részesei az európai parlamenti munkának, amíg megválasztják a képviselőket, hanem folyamatosan figyelemmel kísérhetik azok tevékenységét. A képviselőknek egyébként nagyon szigorú magatartási elveknek kell megfelelniük, ami végső soron azt a célt szolgálja, hogy ténylegesen a legmagasabb színvonalon képviseljék érdekeiket és hazánkat a neves fórumon.
↑ IMAS-felmérés: történelmi mélyponton a PSD támogatottsága –, 2019. április 5. ↑ Felmérés: ilyen a romániai szavazó fantomképe az EP-választások előtt Archiválva 2019. május 5-i dátummal a Wayback Machine -ben –, 2019. április 10. ↑ Az INSCOP felmérése szerint eléri a bejutási küszöböt az RMDSZ az európai parlamenti választáson – Kró, 2019. március 21. ↑ INSCOP-felmérés: így állnak a pártok az EP-választások előtt –, 2019. február 12. ↑ Románia - Becsült adatok. Europäisches Parlament, 2019. május 26. (Hozzáférés: 2019. ) [ halott link] Külső hivatkozások A Központi Választási Iroda honlapja (románul) A 2019. évi európai választásokról az EU honlapján (románul) Minden, amit az EP-választás hogyanjáról tudni akartál, de sosem merted megkérdezni –, 2019. május 14. Felmérés: ilyen a romániai szavazó fantomképe az EP-választások előtt Archiválva 2019. április 10. Kapcsolódó szócikkek 2019-es romániai népszavazás m v sz Romániai választások Parlamenti választások 1990 • 1992 • 1996 • 2000 • 2004 • 2008 • 2012 • 2016 • 2020 Helyi önkormányzati választások 1992 • 1996 • 2000 • 2004 • 2008 • 2012 • 2016 • 2020 Elnökválasztások 1990 • 1992 • 1996 • 2000 • 2004 • 2009 • 2014 • 2019 Európai parlamenti választások 2007 • 2009 • 2014 • 2019 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
Hogyan működik a plenáris ülés? Fotó: © bebu65 / Wikipedia Az Európai Parlament működésének leglátványosabb színtere a plenáris ülés, ahol a jogalkotási munka nagy része zajlik. Itt vesznek részt a tagállamok polgárainak képviselői a munkában, és a képviselt állam nézőpontját érvényre juttatják mind a Bizottságnál, mind a Tanácsnál. Korábban kizárólag mintegy vitafórum szerepelt az Európai Parlament az Unió működésében, de a képviselői tevékenység felértékelődésének köszönhetően mára hatalma jelentősen megnőtt, és egyenrangúvá vált a Tanáccsal, a közösségi jogalkotás nagy része közreműködésével zajlik. A plenáris ülésen a tagállamok összesen 751 képviselője vesz részt, a viták pedig 24 nyelven zajlanak. A nagy létszám miatt szigorú szabályokra van szükség, hogy gördülékenyen menjen a munka, így mind a képviselőkre, mind a tisztviselőkre, fordítókra és tolmácsokra komoly felelősség hárul, és kötött előírások vonatkoznak. Az elnök tizennégy alelnök segítségével irányítja a munkát, az elnök ad szót, előterjeszt, megállapít, de a szavazások ütemét is meghatározza.
De! Vannak vétók! Demokráciában vannak vétók. Csak az EU-ban hajaznak arra, hogy ne legyen vétó. Az EU-ban nincs demokrácia. Az EU egy korrupt szövetség. Csak az anyja picsája van ennek a hüJének! "Az Európai Parlament megindítja a szerződések felülvizsgálatát" Milyen szerződések felülvizsgálatát? Ezzel még a fogorvos se mert szerződést kötni. Az Európai Parlament felülvizsgálja az államok által megkötött, aláírt szerződéseket. És akkor mi van? Egy szerződést két fél egyetértésével lehet módosítani. Az Európai Parlament nem szerződő fél. Egy szerződést az aláíró felek változtathatják meg. Sem a bizottság, sem az EP nem aláírója a szerződésnek. A Bizottság a szerződések őre. Az EP pedig a bizottságot és nem az aláíró feleket ellenőrzi. Ez olyan, mintha a controlling nem az igazgató tanácsot ellenőrizné, hanem a részvényeseket! A faszi még a vetoes szót sem tudja helyesen leírni. Minden tweetjében "veto's"-t ír, ami angolul a suksükölés szintje. A vétó a közös gondolkodásmód és problémamegoldási készség eszköze.
Hogyan történik az európai parlamenti képviselők megválasztása? Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, s ennek megfelelően a hazai polgároknak is joga van arra, hogy közvetlen választás útján képviselőket küldjenek az Európai Parlamentbe. A szabályozás szigorú követelményeket támaszt mind a mandátumszerzéshez, mind a pártállítás kapcsán. A választáson pártlistára választhatnak a választópolgárok. A listaállítás feltétele legalább 20 ezer polgár ajánlása. Ez azonban még nem elegendő, hiszen mandátumszerzési küszöböt is előír a vonatkozó szabályozás. A pártra leadott szavazatok számának az országos szinten leadottak öt százalékát el kell érnie. A jelenlegi előírások szerint Magyarország 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, a választásokra pedig ötévente kerül sor, legutóbb 2014-ben volt ilyen hazánkban. Milyen választási eljárási szabályok vonatkoznak a területre? Az Európai Unió sok más területhez hasonlóan, meghatároz közös szabályokat, amelyek minden tagállamra nézve kötelező érvénnyel bírnak.
Ha ez nincs, akkor nem kell erőltetni a többségi döntést, mint ahogy jó okkal az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai esetében sincs.
Minden tagállam egyetlen választókerületként vesz részt a választásban, ám annak érdekében, hogy az arányosság elve érvényesülhessen, ez alól van néhány kivétel az országok mérete alapján. Belgiumban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Írországban több választókerület is kijelölésre kerül. A választójog korhatárhoz kötött, amely a legtöbb állam esetében 18 év. Egyedül Ausztriában szavazhatnak a 16. életévüket betöltöttek. Bár a választásokon való részvétellel kapcsolatban általában az önkéntesség elve is érvényesül, ám ez nincs így Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson, ahol szavazási kötelezettség terhel minden állampolgárt, sőt, az ezekben az országokban nyilvántartásba vett, de állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárokat is. Hasonlóan a választójoghoz, a választhatóságnak is általában a 18. életév betöltése a korhatár. Jó néhány országban azonban a 21. életévben határozzák ezt meg, de Olaszországban és Görögországban például a 25. életévnél húzták meg a határt.
Most úgy tűnik, az Orvosi Kamara is finoman emlékeztetni próbálja a kormányt korábban tett vállalásaira, valamint az egészségügy számos fennmaradó súlyos problémájára... ITT OLVASHATÓ
A Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül felállították azt a főosztályt, amely március elseje után ellenőrizheti az egészségügyi alkalmazottakat, azon belül is azt, hogy fogadnak-e el hálapénzt a betegeiktől. Hálapénz – regio33. A főosztályhoz tartozóknak március 1-jétől arra is lehetőségük lesz, hogy ún. megbízhatósági vizsgálatokat végezzenek, melyekkel a hálapénzt elfogadó orvosokat tudják ellenőrizni. Miután az … Tovább...