Hiszen a koncepcióban az ellátandó terület felnőtt lakosságának létszáma, tehát a "lokális kapacitás" 25 százalékkal többre van tervezve. A tervezett szakmai portfolió teljes mértékben eltér a hazai ellátásszervezés szakpolitikai elveitől. De míg az egyes fekvőbeteg-osztályokra tervezett ágyszámok többszörösen felülreprezentáltak, addig az általános belgyógyászat esetében nem fedik le a kerület lakosainak ellátási igényét. Az egyszeri beruházási költség erősen alábecsült, különös tekintettel a jelenlegi építőipari árindexre és a beruházás megkezdésének legkorábbi potenciális időpontjára. Társadalmi egyeztetés az Észak-Pesti Kórház és a fóti áruházi terület kiszolgálásának átalakításáról. Ezen túl egyáltalán nem veszi figyelembe az épületek elhelyezésére szükséges telekköltségeket, ahogyan a társuló infrastrukturális (közművek, közutak, parkolás – a szerk. ) költségeket sem. Az "üzleti terv" pedig bevételi szempontból erősen túltervezett – valójában milliárdos működési hiány a valódi prognózis.
Néha nem is gondolnánk, milyen építészeti gyöngyszemekre bukkanhatunk Budapest külvárosi részein. Ilyenek Pestújhelyen, az Őrjárat utca – Adria utca – Pestújhelyi út – Neptun utca által határolt területen álló Észak-Pesti Kórház szecessziós stílusú épületei. Az intézmény eredetileg elmegyógyintézetnek épült. Észak-Pesti Kórház, 2013. március 5. – KÉK | Városi Séták. Az Észak-Pesti Kórház egyik épülete, azaz az egykori elmegyógyintézet főépülete Pestújhelyen (Fotó: Both Balázs/) A Lipótmezői Országos Tébolyda volt igazgatója, Niedermann Gyula ideggyógyász 1903-ban kért engedélyt a száznegyven ágyas intézet létesítésére. A munkaterápiás foglalkoztatás, valamint a betegek élelmezési és higiénés körülményeinek javítása miatt döntött úgy, hogy az országos elme- és ideggyógyintézet mellett egy saját finanszírozású kórházzal is elősegíthetné a betegek gondozását. Az új intézmény helyszínét a rákospalotai (később pestújhelyi) Pótlék-dűlő mellett találta meg, a közel 20 000 négyszögöles területet a községtől 76 576 forintért vásárolta meg. A tervek elkészítésére Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond építészeket kérte fel.
Ami viszont biztosnak tűnik, hogy uszodát fognak építeni, hiszen ennek a tervezését már elkezdték. Ezek szerint egy 33 méteres tanuszoda létesül a területen, amely elsődlegesen az iskolákat szolgálja, de délutánonként és hétvégente a lakosság is használhatja majd. A tanmedence mellett egy kisebb, 10x20 méteres medence is az uszoda részét képezi, melyet az óvodások használhatnának. Ami szintén biztosnak tűnik, az a távol-keleti (kínai) hagyományos orvoslás gyógyító-oktató központjának terve, mely szintén itt lesz kialakítva. Az ötletek között szerepel még dietetikai központ, felnőttorvosi ügyelet, egynapos sebészet, diagnosztikai központ kialakítása is.
A Pestújhelyi Kórházban a tbc-s betegek gyógykezelése lett a fő gyógyászati irányultság. 1928-tól neve is megváltozott: az OTI dr. Vass József Munkáskórháza lett, 450 ágy férőhellyel. 1936-ra épült fel "Nővérszálló" épülete: Molnár Farkas – Fischer József tervei alapján, a mai Adria u. – Pestújhelyi út sarkán. A földszint plusz kétemeletes, lapostetős épület a Bauhaus stílus egyik legkiemelkedőbb hazai példája. A földszinten öt, másfél szobás altiszti lakás volt található, ezek mindegyike nagy, a parkra nyíló terasszal is rendelkezett. Az emeleten 14-14 kétágyas szoba volt az egyedülálló dolgozóknak, ezekhez közös vizesblokk, teakonyha és étkező. A lépcsőház fordulóinál minden szinten kétszobás tisztségviselői lakásokat alakítottak ki. 1940-től kétéves ápolónői tanfolyamot szerveztek. A jó működési körülményeket igazolja az is, hogy 1945-ben a Szovjetúnió Déli Hadseregcsoportja kisajátította a kórházat. Zárt, hadi objektumnak minősülő, központi "poliklinikaként" hasznosították. Az egykori Niedermann-szanatórium ismét a gyógyítás egyik speciális ágazatának lett a képviselője, a Magyarországon állomásozó szovjet haderő egészségügyi kiszolgálása lett az új feladata.