Őszi versek ovisoknak – Itt megtalálod! Sarkady Sándor: Kár, kár, kár Kár, kár, kár Elszökött a nyár. Hideg őszi verőfényben Száll az ökörnyál. Kár, kár, kár, Vad szél trombitál, Lombja fosztott jegenyére Borzas varjú száll. — Veres Csilla: Vadlúd vágta fellegek Vadlúd vágta fellegek, őszi ködös reggelek, falevelek ropognak, hűvös szelek forognak, eső szitál, hull a dér, nemsokára itt a tél. Weöres Sándor: Őszi erdő Kopaszok a fák, a bokrok Erdő, erdő, hol a lombod? Kopasz erdő kopasz fája Szomorúan felel rája: -Nemsokára itt a tél, Lombomat viszi a szél. Őszi versek ovisoknak – Itt megtalálod!. Ez a cikk Őszi versek ovisoknak – Itt megtalálod! először a Kví. oldalunkon jelent meg.
Őszi versek ovisoknak – Itt megtalálod! Sarkady Sándor: Kár, kár, kár Kár, kár, kár Elszökött a nyár. Hideg őszi verőfényben Száll az ökörnyál. Őszi, szüreti versek és mondókák. Kár, kár, kár, Vad szél trombitál, Lombja fosztott jegenyére Borzas varjú száll. — Veres Csilla: Vadlúd vágta fellegek Vadlúd vágta fellegek, őszi ködös reggelek, falevelek ropognak, hűvös szelek forognak, eső szitál, hull a dér, nemsokára itt a tél. Weöres Sándor: Őszi erdő Kopaszok a fák, a bokrok Erdő, erdő, hol a lombod? Kopasz erdő kopasz fája Szomorúan felel rája: -Nemsokára itt a tél, Lombomat viszi a szél.
Őszi versek ovisoknak – Itt megtalálod! Sarkady Sándor: Kár, kár, kár Kár, kár, kár Elszökött a nyár. Hideg őszi verőfényben Száll az ökörnyál. Kár, kár, kár, Vad szél trombitál, Lombja fosztott jegenyére Borzas varjú száll. — Veres Csilla: Vadlúd vágta fellegek Vadlúd vágta fellegek, őszi ködös reggelek, falevelek ropognak, hűvös szelek forognak, eső szitál, hull a dér, nemsokára itt a tél. Weöres Sándor: Őszi erdő Kopaszok a fák, a bokrok Erdő, erdő, hol a lombod? Kopasz erdő kopasz fája Szomorúan felel rája: -Nemsokára itt a tél, Lombomat viszi a szél. Őszi dalok versek mondókák ovisoknak – Itt megtalálod! - Kvízprofesszor. Ez a cikk Őszi versek ovisoknak – Itt megtalálod! először a Kví. oldalunkon jelent meg. Hirdetés
Szüretre hívlak! fogd fel a csuport, fogd fel a mustot, mely a kádba forr!
Nem! ezt ráfogni nem merem! Jónás néz s hallgat, - mert szavakban Törjön ki a pallérozatlan! Őtet ha éri valami, Elnyeli, és szivének bánatát Egy súlyos versben adja ki. S megtérne, amint jött, lakába, De a szomszéd átráncigálja, Hol gúnyos tréfát űz vele, S olyan polyhost taszít markába, hogy Ha megeszi, elvesz bele. De hah! Dorkó itt...! mily szerencse! És mily csapás: mert már menyecske...! A polyhos búsan földre hull... S akképen földre hull Jónás deák, Reménye sóskafáirul. Ott áll, és áll, mint a feszűlet, Nem tudva, merre hozzád, tűled? S ott állna még most is talán, Ha egy ösmert hang érző kebelét Meg nem marná, mint a csalán: Ugy kell! most se szüret, se lakzi! Nem akart nékem szót fogadni: A penna tette meg magát! Ki látta: mindig irni - irni - - Élni is kell, Jónás deák! Mondókák: Október ber, ber, ber, fázik benne az ember. Szőlőt csipked a dere, édes legyen szüretre. Kemény dió, mogyoró, kis mókusnak ez való. Odújába elrakja, Télen elropogtatja. Sötétben is fúj a szél, hosszú lába földig ér.
Készülök a télre, mikor nem lesz semmi, akkor is legyen majd a süninek enni. Visszavonulok majd, nagyon sokat alszom, a lélegzetemtől mozog csak a bajszom. Mikor felébredek pici pocim éhes, gyümölccsel megtömni akkor esedékes… Ez a cikk Sündisznó versek ovisoknak – Itt találod a verseket! először a Kví. oldalunkon jelent meg.