Közélet Publikálva: 2022. június 11. 16:36 Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap Hogyan működik a gyakorlatban az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrend, hogyan alkalmazkodott a gyakorlathoz a jogszabály, és tette egyszerűbbé a jogosultság gyakorlását – ezek mellett egy sor kérdésre adta meg a választ cikkében Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára. A birtokpolitika egyik legkézelfoghatóbb eszköze az elővásárlási és az előhaszonbérleti sorrend meghatározása. Ebben a rangsorban áll kiemelt helyen a földműves tulajdonostárs, hiszen az osztatlan közös tulajdon megszüntetése vagy a tulajdonostársak számának csökkentése a hatékonyabb termelés feltételeit is megteremti, ez pedig a birtokpolitika egyik kiemelt célja. Az elv világos, de vizsgáljuk meg azt is, hogy pontosan kiket is előz meg a földműves tulajdonostárs és miként is gyakorolhatja ezt a jogosultságát. A tulajdonostárs elővásárlási ranghelye Az a földműves tulajdonostárs, aki már legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik az adott ingatlanban, az mindenkit megelőző ranghelyen áll a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetén (egyedül az állam elővásárlási joga írhatja felül az ő tulajdonszerzését).
SZAKÉRTŐI ÉRTÉKBECSLÉS A Nemzeti Földügyi Központ honlapján () az értékmegállapítás megkönnyítése érdekében, az egyes művelési ágak esetében járási szintre lebontva közli az un. minimum értékeket, ami azt jelenti, hogy a részterületeket megszerző tulajdonostársnak legalább ezen az egységáron kell kifizetnie a többi tulajdonost. Az ajánlott minimálárak alkalmazása, azonban nem kizárólagos. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdonostársak bármelyike (akár a bekebelező, akár a bekebelezett) igazságügyi szakértő bevonásával értékbecslési szakértői véleményt készíttessen, ha úgy érzi, hogy az ajánlati árban szereplő értékek nem tükrözik a piaci viszonyokat. A közölt minimálárak szakértői vélemény alátámasztásával lefelé és felfelé is elmozdítható. Amennyiben nem megfelelő Önnek az értékbecslési ajánlatban található érték, úgy készíttessen szakértői véleményt! Érdeklődés: +36 20 434 6972 osztatlan közös tulajdon megszüntetése
A közös tulajdonnal kapcsolatos költségviselés és veszélyviselés, állag megóvása A közös tulajdonban lévő kétszintes ház példáját felhozva a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában fogják viselni a házzal kapcsolatos kiadásokat, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségeket, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlan beállott kárt is. A legnagyobb problémát a kétszintes ház esetén például a tető javításának költségviselése szokta okozni. A tető javításra szorul, a felső lakás beázik, azonban az alsó lakás tulajdonosa, mivel az ő lakását nem érinti, sokkal fontosabbnak tartja a kert rendbetételét. Az ilyen konfliktusokra is gondolt a jogalkotó, hiszen a Ptk. kifejezetten az alábbiak szerint rendelkezik: Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Ez azt jelenti tehát, hogy a felső lakó a tetőt megjavíttathatja a saját költségére, és a költségek felét követelheti a tulajdonostárstól.
Ha egy ingatlannak több tulajdonosa is van, előfordulhat, hogy nem tudnak megegyezni az ingatlan használatáról. Ilyen esetben követelheti valamelyik tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetését. Milyen módjai vannak mindennek? Hogyan keletkezhet egyáltalán közös tulajdon? Örökléssel Az örökös halálának napjával a törvényes vagy/és végrendeleti örökösök között egy tulajdonközösség keletkezik a törvény és/vagy végrendeletben meghatározott arányban. Az örökösök a közös tulajdont a hagyatéki eljárás során ún. osztályos egyezség keretében feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni, ami azt jelenti, hogy például az egyik tulajdonostárs fogja az ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát megszerezni, míg a másik örökös megszerzi az összes bankszámlán lévő összeget. A jogász válaszol Természetesen nem kerülhető meg a közös tulajdon fennmaradása, ha a hagyatéki vagyon eleve az ingatlannak csak valamilyen, például 1/3 tulajdoni illetőségére vonatkozik.