Járulékalapot képező jövedelemnek minősül többek között az Szja tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az a jövedelem, amit az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vettek. A járulékalap meghatározásakor tételes költségelszámolás alkalmazásánál, a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész vehető figyelembe, továbbá nem minősül járulékalapnak a 10 százalék költséghányad sem. Legyünk figyelemmel arra is, hogy járulékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni, a felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony megállapításakor. A biztosítottnak a járulékalapot képező jövedelem után 18, 5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Minden jog fenntartva – – Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud
Adómentes a termőföld átruházása továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtokösszevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára, vagy osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén valamely tulajdonostárs részére történik. A birtokösszevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik. Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség. Ginkgo biloba hatása a vérnyomásra 2 Brian tracy főnix szeminárium könyv
Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb. ), a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértéket (pl. kWh) kell alapul venni. Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségnek elismer. A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az előzőekben már ismertetettek kivételével. 2014. január 1-jétől a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulás költségként nem számolható el. A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. Hogyan vehető igénybe a személyi kedvezmény? A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek pedig akkor érvényesíthetnek Magyarországon személyi kedvezményt, amennyiben az előzőekben említett összes jövedelmüknek a 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.
Adóelőleg alapjának kiszámítása Az adóelőleg alapjának kiszámításánál a bevételből a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb az Szja tv. szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával kell megállapítani a jövedelmet. Az önálló tevékenységgel összefüggésben a magánszemély által megfizetett szociális hozzájárulási adó az Szja tv. 3. számú melléklete alapján költségként elszámolható. Ezért – az ingatlan és az ingó vagyontárgyak gazdasági tevékenységként végzett értékesítését kivéve – az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításakor nem alkalmazható az úgynevezett 87 százalékos szabály. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. Tartsuk szem előtt, hogy az adóelőleg fizetésére kötelezett magánszemély az általa megállapított és megfizetett adóelőleget az szja-bevallásában – a bevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásában, negyedéves bontásban – köteles bevallani.
Ebben az esetben valamennyi költséget elszámoltnak kell tekinteni, a 10%-on felül semmilyen más költség nem számolható el. A két módszer vegyesen nem alkalmazható Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10% költséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja. Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség elszámolási lehetőséget az önálló tevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az átalányadózási módot választotta. Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére nem alkalmazhatja az adóév folyamán. A bevallásában azonban dönthet úgy, hogy az önálló tevékenység bevételeivel szemben év közben alkalmazott 10% költséghányad helyett a tételes költségelszámolást alkalmazza.