A belégzésnél a száj kinyílik, a szájüreg kitágul, a kopoltyúfedő zárva marad, a beáramló víz átmossa a kopoltyúlemezeket. Kilégzésnél a szájnyílás becsukódik, a szájüreg összeszűkül és a kopoltyúfedő mellett a víz a külvilágba áramlik. A melegebb víz kevesebb oxigént képes oldani, ilyenkor a halak nyelik a levegőt és az utóbél hámján keresztül veszik fel az oxigént. Egyes halak a bőrükön is képesek diffúz légzést folytatni. Más halak képesek a vízi közeget több napra is nélkülözni. Ezeknél a kopoltyú mellett erekben gazdag, nagy felületű nyálkaredők nyúlnak a kopoltyúüregbe. Ez az úgynevezett labirintusszerv, amelynek segítségével viszonylag hosszabb időn keresztül a légköri levegőben is képesek gázcserére. A kétéltűek egyedfejlődésük kezdetén kopoltyúval lélegeznek, tüdejük csak később alakul ki. A kifejlett állatnál a levegő egy rövid légcsövön keresztül jut be a páros, zsák alakú tüdőbe, amelynek belső felületét vékony hámszövet borítja, amelyen keresztül folyik a gázok diffúziója.
7. 1. ábra - A halak kopoltyújának vázlatos szerkezete és működése Az egyes halfajok kopoltyúszerkezete a részletekben különbözhet, de fő vonásaiban hasonló. A kopoltyúk (branchiae) a halakban a garatból fejlődnek, a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik embrionális kopolyúívből. A hetedik, nyelvcsonti embrionális kopoltyúívből fejlődik a kopoltyúfedő (operculum). A garat entodermalis falából kopoltyútasakok türemkednek ki, amelyek előbb összetapadnak a testfali ectodermalis hámmal, majd az összetapadt felületen kialakul az 5 pár kopoltyúrés (spiraculum), amelyek a buccalis és az opercularis üreget választják el. Az entodermális hám verticalis, fésűfogszerű kettőzetei formálják a kopoltyúfonalakat (filamentum branchiae), amelyeket porcos kopoltyúsugarak és az oszlopsejtek támasztanak. A kopoltyú filamentumokon egyrétegű köbhám kettőzetek jönnek létre, a kopoltyú lemezkék (lamellae branchiae), amelyek felületén történik a gázcsere. A legtöbb hal kopoltyújában a ventiláció a víz egyirányú áramlása útján történik.
A delfinek tengeri emlősök, így levegőre van szükségük a légzéshez. A halaknak van kopoltyújuk, de ők nem emlősök, hanem halak, az emlősök viszont – néhány ritka kivételtől eltekintve – nem tudják kivonni a vízből az oxigént. Fel kell jönniük a felszínre, hogy levegőt vehessenek. A delfinek légzése még az emlősök között is kirívónak számít. A delfinek nem járnak a szárazföldre, viszont enni szoktak, így, hogy maximalizálják a túlélési esélyeiket a vízben, külön testnyílásokat evolváltak az evéshez és a légzéshez. A delfinek nem tudnak szájon át lélegezni: ehhez az orrnyílásukat használják, ami a fejük tetején található. (Igaz, egy tavalyi tanulmány szerint egyes, sérült légzőnyílású példányok megtanultak szájon át lélegezni. Amikor a bálnák valóságos gejzíreket lődöznek a levegőbe az orrnyílásukból, olyankor a tüdejükben fölgyűlt levegőtől szabadulnak meg. A hatalmas szökőkútnak látszó kilövellés a légnyomáskülönbség és az orrnyílás környékén összegyűlt vízpára miatt látható. Amikor a delfin alámerül, nem lélegzik a víz alatt, csak visszatartja azt, amit a felszínen beszívott.
Porcos halak osztálya A porcos halak osztályának tagjai a cápák és a ráják. Az osztály elnevezése arra utal, hogy belső vázuk porcokból áll, csontot nem tartalmaz. Porcszövetüket a belerakódott mész szilárdítja. Kopoltyúfedőjük és úszóhólyagjuk nincs. Többségük tengerekben élő, ragadozó állat. Közismert, hogy sok fajuknál a farokúszó aszimmetrikus, ugyanis a felső lebenye általában jóval nagyobb, mint az alsó. A cápák teste elöl-hátul elvékonyodó hengeres alakú, áramvonalas, így kisebb a k özegellenállása. Többségük ezért viszonylag gyors úszásra képes. A cápák érdekes tulajdonsága, hogy a halak többségétől eltérően, belső megtermékenyítésűek. Külső kopoltyúnyílásaik a test két oldalán találhatók. Köztudott, hogy egyes cápafajok (például a fehér cápa és a tigriscápa) olykor az embert is megtámadják. A legtöbb rája főként a tenger aljzatán tartózkodik, testük lapos. Külső kopoltyúnyílásaik a hasi oldalon helyezkednek el. Bár a legtöbb porcos hal ragadozó, de szép számban vannak köztük békés planktonevők is.