A hosszú élet titka táplálkozási szokásainkban keresendő! De vajon miért gondoljuk, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlenül fontos részei étrendünknek? Tudjuk-e pontosan, milyen hatással vannak a gabonafélék az emberi szervezetre? Vajon tényleg a koleszterin, vagy inkább a szénhidrát tehető felelőssé a mind gyakoribb szívbetegségekért? Szendi gábor ted.com. Új könyvében a szerző rámutat, az úgynevezett civilizációs betegségek – a ráktól kezdve a diabéteszen át az autoimmun betegségekig – szinte egytől egyig összefüggnek a nyugati életmód utóbbi pár száz évben kialakult táplálkozási szokásaival. SZENDI GÁBOR kérdései és tudományos bizonyítékokkal alátámasztott válaszai évszázados elméleteket ingatnak meg mindennapi élelmeinkkel kapcsolatban, miközben evolúciós kutatások alapján igazolja, hogy az ember optimális táplálkozási módja a paleolit, azaz kőkori étrend, amely csak növényi eredetű szénhidrátokat, azaz zöldségeket és gyümölcsöket, valamint állati eredetű fehérjét és zsírokat tartalmazott. A szerző alapos vizsgálat alá veszi legáltalánosabb ételeinket: a tejet, a gabonaféléket, a burgonyát, valamint egyik legféltettebb kincsünket, a kenyeret.
Ebben a könyvben Szendi Gábor evolúciós vizsgálódásokkal közelíti meg az optimális humán étrendet. A táplálkozásról szóló könyvek vezérfonala általában két szál szokott lenni. Vádlottak padján a tej - elixír vagy méreg?. Az egyik, hogy adottnak veszik a nyugati ember mára kialakult étrendjét, a másik, hogy ezen belül próbálnak meg olyan új arányokat javasolni, amelyek az átlag étrendhez képest egészségesebbnek tűnnek. Ez meglehetősen könnyű is, hiszen a ma uralkodó táplálkozási szokások mellett a lakosság 50-60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Szendi Gábor könyve, a Paleolit táplálkozás szakít ezzel a rövidlátó dietetikai szemlélettel és evolúciós vizsgálódásokkal közelíti meg az optimális humán étrendet.
Szendi Gábor, a paleo táplálkozás szakértője több cikkben értekezik a tej káros hatásairól. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tejfogyasztás és a mellrák kapcsolatáról már egy korai, 1970-es angol vizsgálat is beszámol. Sharon Parten Gaskil és munkatársai 1979-ben különös összefüggésre mutattak rá: minél gyakoribb egy népességben a laktózintolerancia, vagyis a laktózlebontás képességének hiánya, annál ritkább abban a népességben a mellrák. Jessica Outwater 1997-ben riasztó összefoglalót közölt a Medical Hypothesisben: egy 25 ezer főre kiterjedő norvég vizsgálatban a napi 3 liter tejet fogyasztóknál – a napi másfél decit fogyasztókhoz képest – háromszoros volt a mellrák kockázata. Tejben az igazság? - Blikk Rúzs. A kazein okozza a nagyobb bajt A laktózérzékenység esetében a szervezet a tejcukrot nem képes megfelelően lebontani, ám hazánkban az egyik leggyakoribb ételallergia a tejfehérje-allergia. A tejfehérjét – más néven kazeint – az emlősök teje tartalmaz; a tehéntej 80%, az emberi anyatej 20-45% kazeint tartalmaz. Megfigyelték, hogy minél hamarabb veszik észre az allergiát, annál nagyobb az esélye, hogy megfelelő kezelés esetén, 3 éves korra megszűnik, tehát 90%-ban kinőhető.
Ami megmenekülést jelent a vakságtól, a dialízistől, a lábamputációtól és az infarktustól. Ilyen egyszerű.
A sort hosszan lehetne folytatni, tanulmányok tucatjai támasztják alá a tej mellett és a tej ellen kampányoló szakembereket. A fenti sorokat olvasva talán csak egyetlen, a tejfogyasztással kapcsolatos biztos dolog van: a döntés. Az ugyanis, hogy iszunk-e tejet vagy sem, még mindig kizárólag csak rajtunk múlik. Szendi gábor taj mahal. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #egészségmegőrzés #immunrendszer #testmozgás #lúgosítás #praktikák #házi praktikák #biztonság #önbizalom #szervezet #zsírpárna #vitamin #vitamindús #anyagcsere #természetgyógyászat #természetgyógyász Napi horoszkóp: a Nyilast a munkahelyén betámadják, a Bak kezd anyagilag helyrejönni, de a szerelem terén is újabb lendületet kaphat a sorsa Íme a 3 legbiztosabb házi praktika a muslincák ellen A fiú két nappal a megismerkedésük után megkérte a kezét.
Részletesen elemzi a sófogyasztás és a D-vitamin-hiány kérdéseit, miközben kitér olyan fontos problémákra is, mint a csontritkulás, a mellrák, a különböző neurológiai betegségek vagy épp a depresszió lehetséges okaira és táplálkozással való kapcsolatára. Hatalmas tudományos anyagot feldolgozó új kötetében Szendi a napjainkban kibontakozó modern dietetika hazánkban eddig ismeretlen irányzatait foglalja össze a tőle megszokott élvezetes előadásmódban.