A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap. Kilépő munkavállaló szabadsága | Társadalombiztosítási Levelek. A munkavállalónak a) huszonötödik életévétől egy, b) huszonnyolcadik életévétől kettő, c) harmincegyedik életévétől három, d) harmincharmadik életévétől négy, e) harmincötödik életévétől öt, f) harminchetedik életévétől hat, g) harminckilencedik életévétől hét, h) negyvenegyedik életévétől nyolc, i) negyvenharmadik életévétől kilenc, j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A munkavállalónak, ha a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár. A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
A választ maga a Munka törvénykönyvének értelmező rendelkezése adja meg. Eszerint, a 294. §-ban foglalt rendelkezések alapján, a törvény gyermeknek tekinti a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásában nevelt vagy gondozott gyermeket. Mindebből tehát az következik, hogy amennyiben a gyermek, akire tekintettel a pótszabadságot igényli a munkavállaló, nem a munkavállaló háztartásában él, sajnos nem jogosítja fel a pótszabadság igénybevételére a különélő szülőt. Alapszabadság mértéke 2012.html. Ugyanakkor, ha a gyermek a szüleivel egy háztartásban él, akkor mindkét szülő jogosult az érintett gyermek után a pótszabadságot igénybe venni. A gyermek után járó pótszabadsághoz kapcsolódik, hogy a gyermek születésének alkalmából bizony az édesapákat plusz pótszabadság illeti meg. Ezt a pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig veheti igénybe az édesapa. Ennek mértéke egy gyermek esetén öt, illetve ikergyermekek születése esetén hét munkanap. Fontos kitétel, hogy az előbbi időtartamon belül ezt a pótszabadságot az édesapa kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia munkáltatónak.
A szabadság kiadásának részleteit a Munka törvénykönyve szabályozza.
A gyermekek után járó pótszabadság 2022. március 28., hétfő, 14:54 A Munka törvénykönyve szerint a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Ám más a helyzet azokban az esetekben, amikor a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével. Ilyenkor vajon milyen szabályok irányadóak a pótszabadságra? Erre a kérdésre adják meg a választ a D. A. [origo] Hírmondó. S. jogSzerviz szakértői. Először érdemes azt áttekinteni, hogy milyen módon és feltételek alapján jogosult valaki munkavállalóként a gyermek után járó pótszabadságra. A Munka törvénykönyvének 118. §-a alapján, a munkavállalót a 16 évnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság illeti meg. Ennek mértéke a gyermekek számától függ. Ezek szerint egy gyermek után két nap, két gyermek után négy nap, míg kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót. Abban az esetben, ha a gyermek fogyatékkal él, akkor a pótszabadság mértéke gyermekenként két munkanappal nő. Ez a pótszabadság természetesen az alapszabadságon felül jár a munkavállaló részére.