A halitofóbiának nevezett tünetegyüttes a rossz szájszagtól való kóros félelem, mely akár szorongást, depresszióta szociális kapcsolatoktól való indokolatlan rettegést is okozhat. Ilyen esetben nemcsak a szájhigiéniás szokások megváltoztatására, de pszichológus segítségére is szükség van a félelmek feloldásához. Forrás: EgészségKalauz.
Sok esetben a szájszag komoly betegséget jelez, például cukorbetegséget, májelégtelenséget, fül-orr-gégészeti-, légzőszervi- vagy vesebetegséget. A bűzös lehelet a mérgezés egyik tünete is lehet, például arzén vagy higany esetén. A szájszag megelőzése Ha nem betegség okozza a szájszagot, akkor a naponta minimum két alkalommal történő alapos fogmosás segít a rossz lehelet kialakulásának megelőzésében. A megfelelő fog- és szájápoláshoz fogkrémek, fogkefék, szájöblítő és fertőtlenítő készítmények széles választéka áll rendelkezésre. Célszerű a fogorvos tanácsát kikérni, hogy az egyéni fogállapot milyen ápolást igényel. A szakemberek azt javasolják, hogy félévente ajánlott beiktatni egy fogorvosi kontrollt abban az esetben is, ha a páciens panaszmentes. A szájszag kezelése Ha az optimális személyes higiéné ellenére sem szűnik meg a rossz lehelet, érdemes orvoshoz fordulni. Ilyenkor nem szabad megelégedni azzal, hogy a szájöblögetés vagy a rágózás átmenetileg csökkenti a panaszt, mert ezzel csak a tünet bizonyos fokú kezelése történik, viszont a szájszag oka, forrása megmarad.
Az olyan szokások, mint a dohányzás vagy a dohányrágás, szintén felelőssé tehetőek a szájszagért, emellett elszínezhetik a fogakat, csökkenthetik az ízérzékelést, és irritálhatják a fogínyt - saját érdekünkben érdemes lehet ezeknek búcsút mondani. Ha komoly a probléma Sajnos előfordulhat, hogy a rossz lehelet valamilyen komolyabb, kezelésre szoruló betegséget jelez. Erre általában akkor érdemes gyanakodni, ha a kellemetlen szájszag úgy állandósul és lesz egyre zavaróbb, hogy a szájhigiénénk megfelelő, és ételekhez, italokhoz sem tudjuk kötni a szimptómát. Ilyenkor mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy minél hamarabb diagnosztizálni lehessen a problémát, és el lehessen kezdeni a megfelelő terápia alkalmazását. Első körben érdemes fogorvoshoz bejelentkezni, az esetek nagy részében ugyanis fogászati probléma áll a háttérben, például fogágybetegség (a fogakat körülölelő szövetek krónikus gyulladása), fogszuvasodás (ismertebb nevén lyukas fog), túlzott lepedék- vagy fogkőképződés, esetleg a szájüreg gombás fertőzése.
A rossz lehelet okainak megértését követően megteheti a megfelelő lépéseket a szájszag ellen és a frissebb lehelet érdekében. Használjon szájvizet, melynek célja a kellemetlen szájszagért felelős baktériumok kiirtása, valamint bizonyos élelmiszerekben lévő, szagot generáló összetevők kiiktatása. Napközben vízivással gondoskodjon a megfelelő hidratálásról, és korlátozza a koffein- és alkoholtartalmú italok, valamint a cukros és savas gyümölcslevek fogyasztását. A reggeli kellemetlen szájszag minimálisra csökkentése érdekében mosson fogat naponta kétszer, rendszeresen használjon fogselymet, és kezdje a napot szájvízzel, amely megöli a kellemetlen szájszagért felelős baktériumokat. Naponta használjon fogselymet, hogy megakadályozza az ételmaradékok fogközi lerakódását, ami lepedék/plakk kialakulásához vezet. Használjon fogselymet minden nap a fogíny vonala alatti szűk helyek tisztításához, amelyhez nem mindig fér hozzá fogkefével. Blend-a-Med Pro Expert All in One Fresh Mint használata javasolt a szájüreg egészségének fenntartása, valamint a hosszan tartó friss lehelet megőrzése érdekében.
A leggyakrabban a következő állapotok vezethetnek makacs szájszag kialakulásához: Szájszárazság: szájszárazság, azaz xerostomia esetén a nyálmirigyek nem termelnek elég nyálat, ami nedvesen tarthatná a szájüreget. Ez nemcsak azért gond, mert rossz lehelettel járhat, hanem azért is, mert így a fogak is jobban ki vannak téve a szuvasodás veszélyének. A nyál szerepet játszik a baktériumok semlegesítésében, az emésztésben és a fogak tisztán tartásában is. Idősebb embereknél gyakori jelenség, de bizonyos gyógyszerek, sőt betegségek, például diabétesz, Alzheimer-kór, gombás fertőzés is okozhatja, illetve a horkolás is rásegít. Fogászati problémák: a fogakat érintő problémák, így a fogszuvasodás vagy a fogak körüli szövetek krónikus gyulladása, az előrehaladott állapotban akár fogvesztéssel is járó fogágybetegség rossz leheletet okozhat a kórokozó baktériumok felszaporodása miatt. Szájsebészeti beavatkozások után elfertőződő sebek esetén is megjelenhet a szájszag. Mandulakő: ahogyan a vesében és az epehólyagban, úgy a mandulákban is kialakulhatnak kövek.
Ezt elsősorban nagyobb folyadékbevitellel és cukormentes rágógumival tudjuk kiküszöbőlni. Fogászati eredetű betegségek a kellemetlen szájszag mögött A kellemetlen szájszag kialakulásában különböző fogászati eredetű betegségek is szerepet játszhatnak. Ilyen például: Gombás fertőzés Fogszuvasodás Ínygyuladás Fogágybetegség Szájüregi daganatok Itt a kezelés és a megelőzés fontos, illetve rendszeres, félévenkénti szűrővizsgálat. Más eredetű betegségek is okozhatnak kellemetlen szájszagot A fogászati betegségek mellett más betegségek is okozhatnak kellemetlen szájszagot. Mint például: Tüdőgyulladás Cukorbetegség Krónikus savas reflux Máj- és vese problémák A körülményeket sorra kell venni, hogy a szájszag pontos oka megállapítható legyen és célzott kezeléssel lehessen tenni ellene. Így nem csak önmagunkat, hanem környezetünket is megóvjuk ettől a kellemetlenségtől.
A szájszag kezelése A szájszag kezeléséhez egyes esetekben orvosi segítség szükséges, ám legtöbbször egyszerűen az életmód megváltoztatása is képes megszüntetni a problémát. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha gyermekek esetében tapasztalható a szájszag, mert ez általában – feltéve, hogy nincs fennálló fogászati probléma – valamilyen fertőzés, illetve valamilyen nem diagnosztizált egészségi probléma tünete. Érdemes orvoshoz fordulni, ha a probléma olyan méreteket ölt, hogy fekélyek jelennek meg a szájüregben, illetve amikor a rágás és nyelés fájdalmassá válik. Akkor is orvosi segítségre van szükség, ha a szájszag mellett láz is tapasztalható, valamint a szájszárazság tartóssá válik, és nem dehidratációból fakad. Mivel az emésztés és a szájszag egyes esetekben szorosan összefügg, ezért legtöbbször elegendő az egészséges életmódra való áttérés. A rostban gazdag táplálkozás nagyon sokszor javít a fennálló helyzeten. A szájszag származhat a szervezetben előforduló méreganyagoktól is. Ilyen esetben a méregtelenítés az egyetlen megoldás.