A miniszterelnök szerint a kommunizmus áldozatainak emléknapja nem csak emlékeztet, hanem figyelmeztet is saját felelősségünkre, hogy ne engedjük többé soha, hogy bárki, bármilyen eszme nevében elnyomja az embert, a nemzetet. A Fideszes Szijjártó Péter szerint az emlékezés és az emlékeztetés mindig az utódok, a fiatalok felelőssége, kötelessége. Az emléknapon több megemlékezést is tartottak az országban. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Az emléknap dátumát az alapján jelölték ki, hogy 63 évvel ezelőtt ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust – országgyűlési képviselő lévén – védte mentelmi joga. Kommunizmus aldozatainak emleknapja. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is. A kormányszóvivői iroda közleményben a miniszterelnök úgy fogalmazott: a kommunizmus, mint minden rezsim semmibe vette az embert, ezért az elnyomás ellen leginkább "az emberi méltóság védelmével, minden egyes ember jogának érvényesítésével és szabadságának szavatolásával küzdhetünk".
( A legfrissebb hírek itt) A hír nem volt váratlan, a Kovács ellen már hónapok óta sajtóhadjárat indult, a köztársaság elleni összeesküvéssel vádolták. Bár a nemzetgyűlés nem adta ki a mentelmi jogát, a politikus február 24-én önként jelentkezett az Államvédelmi Osztálynál az Andrássy út 60-ban, majd másnap ismét besétált folytatni a vallomástételt. A megszálló szovjet katonák ekkor átvették az ávósoktól, a Váci utcai lakására vitték és letartóztatták. Kovács Bélát magyar parlamenti képviselő létére letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták / Fotó: Wikipedia A miniszterelnök által rendezett vacsora a hír érkezésekor félbeszakadt. – Ez egyszer nem tudtam megőrizni a nyugalmamat. Felugrottam a székből, és kértem titkáromat, ismételje el, mi történt. Ezért tartjuk ma a kommunizmus áldozatainak emléknapját - Blikk. Az eseményt nem lehetett eltitkolni külföldi vendégeim előtt sem – idézte fel emlékirataiban a miniszterelnök, aki személyes jó barátja is volt a letartóztatott politikusnak. Mint kiderült, Kovács Béla lakásának környékét valósággal megszállták az orosz katonák.
A demokratikus pártok azt gondolták, hogy ha az egyre nagyobb szovjet nyomás ellenére valahogy ki tudnak tartani a II. világháborút lezáró 1947-es békeszerződés hatályba lépéséig, akkor a Szviridov altábornagy által dirigált megszálló szovjet csapatoknak távozniuk kell az országból. A kommunisták viszont éppen ezért minél előbb szét akarták robbantani a kormánykoalíciót. Középen Vlagyimir Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet alelnöke, aki fedezte a kommunista hatalomátvétel minden mozzanatát / Fortepan / Bauer Sándor Kovács Béla orosz letartóztatása azért volt különösen égbekiáltó, mert egy mentelmi joggal bíró, megválasztott magyar parlamenti képviselőről volt szó. A kisgazda politikust a Szovjetunióba hurcolták, majd húsz év börtönre ítélték. 1953-ig a gulágon tartották fogva, majd a hírhedt moszkvai Ljubljankába vitték. Csak 1956 tavaszán, a pillanatnyi nemzetközi enyhülésnek köszönhetően nyerte vissza szabadságát. A sanyarú körülményeket Kovács nehezen bírta, szívinfarktuson és agyvérzésen is átesett.