Kizárt, hogy visszamenjen a NATO Afganisztánba George Robertson, a NATO korábbi brit főtitkára kizártnak nevezte, hogy a történtek tükrében újabb nemzetközi katonai akció induljon a tálibok ellen brit részvétellel. A csapatkivonást ezzel együtt a korábbi munkáspárti politikus túl gyorsnak nevezte, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy fokozatosabb kivonással talán meg lehetett volna akadályozni a katasztrófát - írja az MTI híre alapján az "Nem vonulhatunk be oda katonailag. Ennek vége. Így válaszolt a magyar nagykövetség az ukrán miniszterelnök-helyettes komoly vádaira. Ennyi" - szögezte le Robertson, rámutatva, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy ennek a kudarcnak egyéb nemzetközi következményei is lesznek, "és azok nem lesznek jók". A korábbi NATO-főtitkár szerint tanulni kell az afganisztáni fiaskóból. Megjegyezte azt is: "tragikus", hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás 20. évfordulójáról úgy kell majd megemlékezni, hogy a tálibok újra bemasíroztak a kabuli elnöki palotába. A tálib kormányt nem kellene elismerni Boris Johnson brit kormányfő vasárnap azt mondta: a nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerniük a tálibokat Afganisztán kormányaként, hanem egységesen kell cselekedniük.
A varsói orosz nagykövet, Szergej Andrejev szerint az épület katasztrofális állapotáért a lengyelek a felelősek; az orosz nagykövetség szerinte azért nem tudta felújítani, mert a lengyel hatóságok évek óta akadályozzák, hogy az épület hivatalosan orosz diplomáciai státuszt kapjon. Az épület hasonló helyzetben van, mint Budapesten a Hungária körúton álló egykori szovjet tiszti lakóház épületegyüttese: a telek Magyarországé, az épület Oroszországé, és a rendszerváltás óta üresen áll. NYITÓKÉP: Rafał Trzaskowski / Twitter
A törvényről a Hetek korábbi lapszámában több ízben is írtunk: mennyire illeszkedik az az uniós jogba, illetve miért szükséges alkotmányos szempontból.