(Fotó: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont) János legyen fönn a János-hegyen Eisemann Mihály Zsákbamacska című háromfelvonásos operettjében külön dalt szentelt a János hegy tetejének. Az 1931-ben bemutatott darab János legyen fönn a János-hegyen című betétdalának mindenki számára ismerős szövegét Szilágyi László írta. A bohém dal kevésbé ismert versszakainak segítségével bepillanthatunk a korabeli Budapest életébe, és azt is megtudjuk, miért veszélyes a közeli Budakeszi: " Nyáron, hogyha beáll a sportszezon, Randevúzni csak egy helyen rezon. Ha jön a vasárnap, a boltok bezárnak Így szólok a babámnak: János legyen fönn a János-hegyen, Délután odavárom […] Gyönyörű sport, hej a turisztika, Budakeszin felöklelt egy bika. Normafapark | János-hegyi Erzsébet-kilátó. Az órám elhagytam, két pofont is kaptam, Esküszöm, jól mulattam! " Kilátót a királynénknak! Az Erzsébet-kilátó nevének eredetéről minden információ a rendelkezésünkre áll. Sisi, a magyarok kedvence többször is járt a hegyen kedves erdei barangolásai során, többször felkereste az akkoriban ott álló, fából készült egyszerű kilátót is.
Írta: Juhász Réka A János-hegy már a XIX. század derekától kedves célpontja volt az új őrület, a turisztika szerelmeseinek. Akkoriban még Pozsonyi-hegynek nevezték, állítólag azért, mert a hegytetőről akár Pozsonyig is el lehetett látni. A kétszáz kilométeres távolság talán túlzás, de tény, hogy tiszta időben 70-80 km-es is lehet a csúcsról belátható kör sugara. A hegy tetején található, fenséges esküvői tortára, vagy Sisi királyné koronázási öltözetére emlékeztető fehér mészkő épület azonban nem volt mindig ott, csak az 1900-as évek első évtizedétől uralja a csúcsot. A hegy mai nevének kialakulásáról kevés biztos ismeretünk van. Erzsike és az első kapavágás: így született a János-hegyi kilátótorony | PestBuda. Mindenesetre 1907 nyarán a fővárosi közgyűlés egyik napirendi pontjában már sürgette a tanácsot, "hogy Pozsonyhegy, illetőleg Jánoshegy hivatalos nevének egyöntetű megállapítása iránt intézkedjék" és a János-hegy elnevezés az 1910-es évekre meg is szilárdult. A fellelhető források szerint vagy egy Szent Jánost ábrázoló szobor volt a névadó, amely már az 1800-as évek kezdetén is a hegyen állt, vagy pedig Óvári János gróf, egykori budavári rektor, esetleg még a Hunyadiaknak lehet köze a dologhoz.
A János vára kilátó a Zempléni-hegységben található, a Kovácsvágás fölött emelkedő Jánosvára hegyen 283 méter magasan. A kilátó 20 méter magas, fából készült, ahonnan gyönyörű kilátás tárul elénk a környékre. A kilátóhoz egy 470 méter hosszú, 1050 db-ból álló lépcsősort kell legyőznünk a csodálatos kilátásért. Ezalatt a távolság alatt 72 m szintkülönbséget is le kell küzdeni. A kilátó környékén pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is megtalálható. A hegy alján lévő parkolónál szintén pihenőpadok és szalonnasütő hely szolgálja a túrázók kényelmét.