Petőfi Sándor a magyar költészet egyik legismertebb alakja, a hitvesi költészet megteremtője. Szendrey Júliával való rövid életű, ám legendás házassága azonban csak látszólag volt zavartalan. Az akkor már ismert és elismert alkotó 1846 őszén találkozott először Szendrey Júliával Nagykárolyban, majd egy évvel megismerkedésük után össze is házasodtak. Júlia a költő legfontosabb múzsája lett, és voltaképpen ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy Petőfi Sándor megteremtette irodalmunkban a klasszikusan vett hitvesi költészetet. A költő Szendrey Júliával való rövid életű, ám legendás házassága azonban csak látszólag volt regénybe illő. Petőfi sándor rövid verse of the day. Egy 2007-ben felbukkant titkos napló nemcsak azt bizonyítja, hogy a költő már a jegyben járás idején, valamint a házasság alatt is folyamatosan csalta Júliát, hanem a Petőfi-líra számos klasszikus darabjának címzettje is megkérdőjeleződött általa, felvetve a lehetőséget, hogy a róla kialakított idealista kép alapjaiban változzon meg. Az egyik legismertebb eset, amikor Petőfi félrekacsintgatott, az Prielle Kornélia színésznő nevéhez fűződik.
A költő egy színházi előadás alkalmával ismerte meg Kornéliát, aki olyannyira lenyűgözte őt, hogy másnap feleségül is kérte (holott ekkor már jegyben járt Júliával). A nősülési szándéknak azonban nem csak a színésznő igéző szemei szolgáltattak indokot. Jókai Mór visszaemlékezése szerint a költő így magyarázta feldúltságát, amely a lánykéréshez vezetett: "- Pajtás, megházasodom. – Tudom, mondám, megírtad erdődi leveledben… Násznagynak is meghívtál. – De már nem Júliát veszem el. Megtudtam, hogy volt neki egy német katonatiszt gróf udvarlója. Német! Katona! Gróf! Petőfi Sándor rövid versek - Divatikon.hu. Három gyűlölet egy alakban. Elfelejtettem örökre. – Hát ellen¬ben kit fogsz elvenni? – Prielle Kornéliát. " A házasság azonban végül meghiúsult, feltehetőleg adminisztratív okokból, így – mint tudjuk – Petőfi végül mégiscsak Júliát vette feleségül. Bár a tankönyvek egyértelműen idilli képet festenek a költő és Júlia házasságáról, ma már tudjuk, hogy kapcsolatuk hullámvölgyekkel volt tele. Bár Petőfi személyének történelmi, valamint irodalmi jelentősége továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a költő bizonyos verseire és irodalmi pályaképére azonban a fentiek fényében talán ráférne egy újraértelmezés.
A költő 1845–46-ban, túl első nagy sikerein, folyamatos harcban állt kritikusaival, de radikális politikai eszméi is sokakkal szembeállították. (Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindössze 22 éves volt ekkor. ) Üstökösszerű berobbanása egyáltalán nem jelentett mindenki részéről elismerést, válságba jutásában elsősorban a művészetét, költészetét ért bírálatok játszottak nagyobb szerepet. Fájdalmasan érintette az is, hogy Zöld Marci című drámáját a színházi választmány elutasította. A rövid válságperiódus alatt érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy harcait, küzdelmeit nem önmagáért, egyéni sikereiért kell folytatnia, hanem szövetségeseket keresve a közélet, a napi politika szintjére is ki kell terjeszteni. Művészi, alkotói programját ezért kapcsolja szorosabban össze politikai programjával, ezért rendeli alá a művészetet eszméinek. A Felhők-ciklus 66 verse – mely külön kis kötetben jelent meg – műfaji, formai és tartalmi szempontból is jelentősen eltér korábbi költészetétől.