A földrajzi nevek helyesírása - egybeírás, különírás, kötőjeles írás - YouTube Külön, egybe, vagy kötőjellel? – a földrajzi nevek helyesírása | PetőfiLIVE Az –i képzős földrajzi nevek - YouTube Kötőjeles földrajzi never stop Még a legjobb helyesírókkal is megesik, hogy alkalomadtán elgondolkodnak egyes szavak helyesírásán. A legnagyobb fejtörést minden bizonnyal a kötőjeles szavak, valamint a kötőjellel kapcsolódó földrajzi köznevek és melléknévképzős alakjaiknak írása okozza számukra. A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos, hiszen számtalan alapszabály érvényesül, amit észben kell tartani. Kötőjeles földrajzi nevek helyesírása viz. Ilyen például az, hogy külön és kis betűvel írjuk az előtagtól a közterületneveket vagy intézményneveket, vagy az, hogy a földrajzi tulajdonnevekhez kötőjellel kapcsoljuk az előtagokat. Földrajzi nevek helyesírása Te vajon tisztában vagy vele, hogy mikor kell a kötőjel vagy a nagy kezdőbetű, esetleg hogyan írjuk a melléknévképzős alakot? Kattintsd végig a következő tíz kérdést, és teszteld!
Helyes blog Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések Előfordul, hogy egy tulajdonnév és egy, valamilyen földrajzi fogalmat jelölő főnév kapcsolata többféleképpen írható, ettől függően pedig mást-mást jelent. Helyesírásunk egyik jellemzője az ún. értelemtükröztetés: ez azt jelenti, hogy az írás egyes eszközei (például a kisbetű-nagybetű, a különírás-egybeírás) valamilyen értelmi funkciót valósítanak meg. A földrajzi nevek esetében például az eltérő írásmód jelöli azt, hogy milyen típusról van szó (hegy, sziget, városrész stb. ). Kötőjeles Földrajzi Nevek Helyesírása. A Margit-sziget például magát a szigetet jelöli, míg a Margitsziget Budapest egyik városrészére utal. Léteznek olyan extrém esetek is, amikor egy tulajdonnév és egy, valamilyen földrajzi fogalmat jelölő főnév (ún. földrajzi köznév) kapcsolata háromféleképpen is leírható: kötőjellel, külön és egybe is. Portálunk Névkeresője például egyaránt jegyzi a Somló-hegy, a Somló és a Somlóhegy alakokat. Mi ennek az oka? A Somló Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra található hegy.
A természetes névadás a 19. század végén kezdett terjedni, amikor a postai fogalom megkönnyítésére például minden helységnévnek - amiből több is volt - megkülönböztető jelzőt adtak (Balatonfüred, Dunaszekcső, Zalalövő, Egerbakta, stb. ). A földrajzi nevek etimológiájának vizsgálata (etimológia = eredetmagyarázat) a magyar névtudományban jelentős helyet foglal el. A történész, néprajzos, geográfus, térképész szakembereken túl a nagyközönséget is érdekli, honnan származik, mit jelent annak a helységnek a neve, amelyben lakik, annak a folyónak, tónak, barlangnak, stb. neve, amely közelében él. Kiss Lajos könyve, A földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1978. Akadémiai Kiadó) olyan összefoglaló mű, amely mintegy 6850 szócikket tartalmaz. A szócikkek szerkezeti felépítése a következő: 1. A szerző a címszóval megnevezett földrajzi objektumot lokalizálja, azaz a földrajzi helyét röviden megnevezi. 2. Közli, hogy a földrajzi név magyar adatként először hol és mikor fordult elő. 3. Külön, egybe, vagy kötőjellel? – a földrajzi nevek helyesírása | PetőfiLIVE. Ezt követi a földrajzi név eredetére vonatkozó megállapítás.