Jó példa erre a 2003-as SARS-járvány, amivel sokszor hasonlították már össze az új koronavírus-járványt, mondván a mostaninak (a SARS is koronavírus volt) jóval alacsonyabb a halálozási aránya. Csakhogy, amikor a SARS még zajlott, a WHO mindössze 4 százalékra becsülte a végzetes esetek arányát, a végső szám viszont a járvány lecsengése után 9, 6 százalék lett. Pontos számot csak a járvány végén lehet tudni A szakemberek hangsúlyozzák, hogy egy járvány pontos halálozási rátáját csak a járvány elmúltával lehet megmondani. A járvány végéig nagyon óvatosan kell kezelni azt, hogy milyen számot adunk meg, mivel a betegség végkimenetele sok esetben ismeretlen - és ez különösen igaz a legsúlyosabb esetekre. Ma a koronavírus halálozási rátáját az alapján kalkuláljuk, hogy hány ember halt meg eddig és hány embert diagnosztizáltak a vírussal. Koronavírus: mit mond a halálozási ráta? | Házipatika. Ezzel azonban összevonjuk a betegség különböző fázisában lévő betegeket (egyesek még csak most fertőződtek meg, mások már a betegség vége felé járnak), s ez félrevezető eredményre vezet.
Egymásnak ellentmondó adatok jelentek meg arról, hogy mekkora a koronavírus által okozott fertőzés halálozási aránya. Kezdetben 1 százalék jelent meg a nemzetközi sajtóban, később 2, 4 százalékról volt szó, jelenleg azonban a világátlag már 3, 6 százalék. Ráadásul ennek a számítási módszertana erősen vitatható, a számítás jellegéből adódóan alulbecslés. Másrészt viszont sok enyhe esetről az orvosok nem is tudnak. Kínában, ahol a járvány lassan véget ér, a halálozási arány jelenleg 3, 9 százalék. Olaszországban rohamosan nő, most már 6, 7%, miközben Németországban mindössze 0, 1 százalék, vagyis 1 ezrelék. Két ország is van, ahol már több mint 500 betegről tudnak, de senki nem halt meg (Norvégia és Dánia). De mi az oka az óriási különbségeknek, és mi az igazság? Koronavírus: Európában átlagos, a régióban magas a magyar halálozási ráta - Privátbankár.hu. A jelenlegi adatok szerint szinte az egész világon növekedni látszik a koronavírus-járvány halálozásának a mértéke. A szakemberek különböző statisztikai számításokkal próbálják megadni a betegség halálozási rátáját, de ez egy éppen zajló járványnál nagyon nehéz.
Feltételezhetően ez ennyi embert jelent, bár biztosat nem lehet tudni, mert több kérdést is kapott már erről az operatív törzs, eddig nem válaszoltak rá. Az ugyanakkor biztos, hogy a magánvizsgálatok - ami alapján kiderült például, hogy a győri városvezetés és az úszóválogatott sok tagja is elkapta a koronavírust - nem számítanak az operatív törzs által vezetett statisztikába. Vagyis a magyar népesség fél százalékát szűrték le eddig hivatalosan az elmúlt másfél hónapban, hogy kiderüljön: éppen akkor kimutatható volt-e a szervezetében a vírus. Ez nem jelent ennyi leteszelt magyar állampolgárt, mert különösen a vírus megjelenésekor sok iráni diákot vizsgáltak. Nem lehet azt állítani, hogy a fertőzések számának növekedésével nap mint nap több tesztet végeztek volna. Magyarországon március 4-e óta összesen 1984 koronavírusos beteget regisztráltak. Koronavírus halálozási army. (Köztük volt 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi. ) Ez nagyon alacsony szám, a teljes népesség 0, 02 százaléka. De ha ezek az alapadatok, akkor viszont nagyon magas a járvány halálozási aránya.
Belgium után Spanyolország (1700 lakos/haláleset) és Olaszország következik (1900), majd a britek (2000) és a franciák (2400) jönnek a sorban. A "fekete" top 10-be a dél- vagy nyugat-európai államokon kívül csupán a különutas válságkezelést folytató svédek kerültek be, akiknél 2900 lakosonként van egy halálos áldozat – ez a hatodik legrosszabb érték európai szinten. Sok a fehér folt A diagnosztizált fertőzöttek arányára most nem térünk ki, mert azokat csak komoly fenntartásokkal lehet összehasonlítani. Az egyes országok ugyanis eltérő mennyiségű tesztet végeznek, valamint esetenként különböző tesztelési módszereket és stratégiát használnak. Azt pedig már számos tanulmány megállapította, hogy a fertőzöttek valós száma – figyelembe véve azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a vírust – sokszorosa lehet a diagnosztizáltak számának. A halálozási ráták esetében is érdemes figyelembe venni, hogy országonként eltérhet a kiindulási járványhelyzet, a demográfiai összetétel, az egészségügyi állapot, valamint az, hogy milyen mértékben derítik fel a koronavírusos haláleseteket, és milyen szempontok alapján könyvelik el azokat.