1848. április 11. Szerző: Tarján M. Tamás 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd magyar király (ur. Az áprilisi törvények | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. 1835-1848) az ún. áprilisi törvényeket, mely jogszabályok lerakták a polgári állam alapjait Magyarországon. A törvénycsomagot meghozó utolsó rendi országgyűlés még 1847. november 12-én nyitotta meg kapuit Pozsonyban, és látszólag semmiben nem különbözött elődeitől: ülésszakának elején folytatódtak azok a viták, melyek 1825 óta napirenden voltak az örökváltsággal, az ősiség törvényének eltörlésével és a közteherviseléssel kapcsolatban. Az 1847-48-as országgyűlésen a Kossuth Lajos vezette ellenzék képviseltette magát többségben, az udvarhű arisztokraták azonban kihasználták a belső ellentéteket, és szokás szerint sikeresen megakasztották vagy kurtították a reformtörekvéseket, az általános adózás grandiózus tervét például sikerült leküzdeni a háziadóról szóló törvényjavaslatig. A reformereknek az 1848 februárjában kitörő párizsi forradalom nyújtott váratlan segítséget, ezen felbuzdulva Kossuth március 3-i beszédében alkotmányt kért a Habsburg Birodalom népeinek, ami Bécsben és Pesten is megmozdulásokat eredményezett.
( 1 szavazat, átlag: 5, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 680 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 21. Az 1848-as forradalom és az április törvények A márciusi forradalom 1. Minta Európának: az 1848. áprilisi törvények. Pozsony – Az 1847-48-as országgyűlés semmit nem ér el, csak István főherceget, a reformok hívét nádorrá nevezik ki. – Március 3. Kossuth felirati javaslata: – kötelező örökváltság – közteherviselés – sajtószabadság – az országgyűlésnek felelős független magyar kormány – alkotmány az örökös tartományoknak – […] Az 1848-as forradalom és az április törvények A márciusi forradalom 1. Pozsony – Az 1847-48-as országgyűlés semmit nem ér el, csak István főherceget, a reformok hívét nádorrá nevezik ki. – Március 3. Kossuth felirati javaslata: – kötelező örökváltság – közteherviselés – sajtószabadság – az országgyűlésnek felelős független magyar kormány – alkotmány az örökös tartományoknak – kormányzati obstrukció – az Ellenzéki Kör – 12 pont – Március 13. bécsi forradalom – március 14.
A címlapfotó illusztráció.
6. § Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetnek, sem az országgyülés fel nem oszlathatik. 7. § Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, Ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a tábla maga választja. 8. § A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészitő része lenni ezennel megszünvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt, és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos szavazás utján maga választ. Mind a két táblának elnökei az országgyülés egész folyamára, a többi táblahivatalnokok pedig évenkint, az első ülésben választathatnak, és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a tábla legkorosb tagja viendi. 9. § Ugy a főrendi, mint az alsó táblai elnök az országos pénztárból díjt húz, melly a legközelebbi országgyülés első évi ülésében fog meghatároztatni. Az 1848-as forradalom és az áprilisi törvények - Történelem érettségi - Érettségi tételek. 10. § Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-04-20 Feltöltötte: Eduline Az 1848-as forradalom és az áprilisi törvények Tantárgy: Történelem Típus: Kidolgozott tételek hirdetés