60 évvel ezelőtt, 1947. október 19-én Budepesten született Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. Színészi pályafutását 1966-ban a Nemzeti Színház stúdiójában kezdte, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára 2007. október 18. csütörtök 14:45 - Hírextra Pályája során több társulat: a József Attila Színház (1973-tól), a Vígszínház (1976-tól), majd ismét a József Attila Színház (1987-től), a Nemzeti Színház (1990-1992), a Művész- (1992-től), majd a Thália Színház tagja volt; az utóbbi években (1998 óta) az Új Színház együtteséhez tartozik. Eredeti, ösztönös tehetsége, női bája drámában és vígjátékban egyaránt jól érvényesül. Ezen a napon dől el, hogy ki lesz az egri közgyűlés új képviselője. Több Shakespeare darabban élvezhette előadását a közönség: játszotta Katalint a Makrancos hölgyben, Beatricét a Sok hűhó semmiértben, Hyppolita/Titániát a Szentivánéji álomban és Violát a Vízkereszt vagy amit akartokban. Láthattuk Abigélként a Salemi boszorkányokban, Zsuzsannaként a Jó estét nyár, jó estét szerelemben, Ilmaként a Csongor és Tündében, Almaviva grófnéként a Figaro házasságában.
Álter Rebbe Ezt a jeles napot azért nevezik chájnak, mert a héber betűk számok is egyben, a 18-at egy tíz számértékű jud, valamint egy nyolc számértékű chet betűvel írhatjuk le. A két betűből pedig kirakható a cháj szó, ami életet jelent. Elul hó 18. a hászidok örömteli napja általában, és speciálisan a lubavicsi hászidoké, a nap, mely a komoly, a megtérésre koncentráló hónapot életörömmel tölti meg. Így valósul meg a cháj elul, elul élete kifejezés. A hászidok gut jom tov, vagyis boldog ünnepet formulával köszöntik egymást, és örömteli összejöveteleket, jiddisül fárbrengeneket tartanak, ahol az étel-ital mellett természetesen nem maradhatnak el a tóramagyarázatok és egyéb beszédek, valamint a hászid dallamok éneklése sem. E nappal kapcsolatban még két dolgot érdemes megemlíteni. A hászid tradíció szerint a cháj elullal kezdődő és ros hásánával végződő, 12 napos időszak minden egyes napja megfelel a megelőző év egy-egy zsidó hónapjának. Azt mondják, az embernek ezeken a napokon át kell tekintenie, mi mindent cselekedett az elmúlt év megfelelő hónapjában, emellett mérlegelnie kell az abban a hónapban végrehajtott tetteit és az eredményeit.